Van-e akne-ellenes diéta?

Rendkívül népszerűek manapság a különböző alternatív táplálkozási mozgalmak és a „mindenmentes” diéták, receptek. Úgy tűnik, már az „alternatív” megnevezés sem helyénvaló, hiszen lassan inkább ezek a táplálkozási szokások lesznek döntő többségben. Persze számos diétás ajánlást találhatunk különböző fórumokon pattanásos panaszok enyhítésére, megszüntetésére is, de vajon ezek tudományosan mennyire megalapozottak?

Bár a bőrgyógyászok többsége kategorikusan elutasítja vagy legalábbis szkepszissel fogadja a diéta létjogosultságát pattanásos tünetek enyhítésében, mégis az utóbbi évek kutatásai érdekes összefüggésekre hívják fel a figyelmet.

Hogyan alakulnak ki a pattanások?

Négy lépcső vezet a pattanások kialakulásához:

1. A folyamat a pórusok (faggyúmirigyek kivezető nyílásai a bőrfelszínen) eltömődésével kezdődik. A bőrsejtek kb. 30 naponta megújulnak: a bőrfelszín felé haladva fokozatosan egyre laposabbá válnak, majd végül lehámlanak. A pattanás kialakulására hajlamosaknál az ellaposodott, elhalt szarusejtek leválása nem tökéletes, egyes sejtek a bőrön maradnak, és faggyúval összekeveredve elzárják a pórusokat.
2. A faggyúmirigyek rendelkeznek hormonérzékelő receptorokkal, így androgén hormonok hatására fokozódik a faggyútermelés. Az eltömődött pórusokon ez a nagyobb mennyiségű faggyú nem tud kiürülni, a mirigyekben felhalmozódik.
3. A felhalmozódott faggyú kedvez a bőrön normális körülmények között is jelenlévő baktérium (p. aknés) elszaporodásának.
4. A felszaporodó baktériumok hatására a faggyúban található zsírsavakból gyulladáskeltő melléktermékek képződnek, amelyek átszivárognak a faggyúmirigyek és az azokhoz kapcsolódó szőrtüszők falán a környező szövetekbe. A szervezet ezeket a molekulákat idegen anyagként érzékeli, és immunreakciót indít ellenük, aminek eredményeképpen duzzadt, vörös, nyomásra érzékeny, gyulladt pattanások alakulnak ki.

Milyen ételek fogyasztása és táplálkozási szokások hozhatók összefüggésbe pattanások kialakulásával?

• Tej: Egyrészt a tej egy inzulin-szerű növekedési faktort (insulin-like-growth-factor, ILGF-1) tartalmaz, ami fokozza a faggyú termelődését, és stimulálja a pórusok eltömődéséért felelős hámsejtek képződését. Másrészt a tejben nyomokban egy androgén hormon előanyag is fellelhető, és a faggyúmirigyek rendelkeznek egy olyan enzimmel, aminek segítségével ebből valódi androgén hormonokat állítanak elő. Továbbá a tehenek tőgyét fejésük előtt általában jód-tartalmú oldattal fertőtlenítik, és mivel ismert, hogy a jód nagyobb adagban pattanásszerű bőrtüneteket okoz, felmerült, hogy a tejbe ily módon bekerülő kis mennyiségű jód is hozzájárulhat akne kialakulásához.
• Magas glikémiás indexű (GI) élelmiszerek: A glikémiás index egy olyan számszerű érték, amely azt mutatja, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan, és mennyire tartósan emeli meg a vércukorszintet. A mai modern nyugati civilizáció étrendjét zömmel kitevő magas GI-jű élelmiszerek (pl. cukor, fehér kenyér, krumpli, fehér rizs) a glükózszint jelentős emelkedését váltják ki, ezáltal a vérben hosszan tartó, emelkedett inzulinszintet okoznak. Az inzulin, mint egyfajta „főnök hormon” az ILGF-1 és az androgén hormonok fokozott termelődését váltja ki, amelyek a fentiekben említett módon járulnak hozzá a pattanás kialakulásához.
• Csökkent kalória bevitel: Több klinikai vizsgálat alapján összefüggés lehet az elhízás és a pattanásos tünetek súlyossága között. Ez valószínűleg azért van, mert a fokozott kalória bevitel emelkedett androgén hormon termelődéshez vezet. Csökkent kalória bevitel viszont a sejteket inzulinnal szemben érzékenyebbé teszi, és ilyen módon csökken az inzulin termelés, ezáltal az ILGF-1 és az androgén hormon termelés is. Valószínűleg a csökkent kalória bevitel miatt működik valamennyi „akne-ellenes” diéta, ugyanis ha bizonyos élelmiszereket kiiktatunk az étrendből, és nem helyettesítjük azokat más élelmiszerekkel, az végső soron csökkent kalória bevitelhez és fogyáshoz vezet.
• Csokoládé: A 20. század első felében mind bőrgyógyászok, mind laikusok körében elterjedt volt az a nézet, hogy pattanásos bőrűek lehetőleg kerüljék a csokoládé fogyasztását. Majd 1969-ben és 1971-ben tudományos körökben ismertettek két olyan klinikai vizsgálatot, ami alapján nem volt kimutatható összefüggés a pattanásos tünetek és a csokoládé fogyasztása között. Mint később kiderült, ezek a klinikai vizsgálatok számos alapvető kritériumoknak nem feleltek meg (pl. kis betegszámon, rövid utánkövetéssel, szubjektív módon vizsgálták a tüneteket), mégis az eredmények széles körben elterjedtek, és bőrgyógyászok többsége ezek alapján alakította ki álláspontját a csokoládé és akne kapcsolatának vonatkozásában. Ma viszont úgy gondoljuk, hogy nem a csokoládé kakaótartalma, hanem a hozzá adott tej, szénhidrát és zsiradék, az inzulin-szint emelésén keresztül játszhat szerepet a pattanások kialakulásában. A kakaónak másrészt viszont magas az antioxidáns tartalma, ami elméletileg enyhíti az akne gyulladásos tüneteit.
• Omega-3 zsírsav: Az elsősorban halakban, halolajakban, lenmagban és kendermagban fellelhető omega-3 zsírsavak mérséklik a szervezet gyulladásos folyamatait. Az akne is végső soron egy gyulladásos bőrbetegség, ily módon fogyasztásuk javíthatja a pattanásos tüneteket. Ezek a zsírsavak a közérzet javításán, ily módon a stressz csökkentésén keresztül további jótékony hatással bírhatnak.
• Cink: A cink kimutatható gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatással bír, valamint csökkenti a faggyútermelést. Több klinikai vizsgálat alátámasztotta, hogy a szájon át, táplálék kiegészítő formájában a szervezetbe bevitt cink javíthat a pattanásos tüneteken. A patikákban többnyire 30-50 mg-os kiszerelésben, cink-glükonát vagy cink-szulfát formájában juthatunk hozzá az ilyen táplálék kiegészítőkhöz. A cink-glükonátnak jobb a biológiai hasznosulása, így ajánlott inkább ezt választani. (Legmagasabb cinktartalma az osztrigának van, így aki ragaszkodik a természetes bevitelhez, valamint ízlése és pénztárcája is megengedi, ennek fogyasztásával is kellő mennyiségű ilyen ásványi anyagot juttathat szervezetébe.)

Akkor most diétázzak, vagy sem?

Semmiképpen sem javasolok szigorú diétát. Vannak olyan betegségek (pl. ételallergiák, glutén-érzékenység), ahol az adott élelmiszert kis mennyiségben is tilos fogyasztani, de a pattanás nem ilyen. Ha valaki pl. megfigyelte, hogy tej vagy csokoládé fogyasztását követően romlanak a bőrtünetei, nem célszerű napi egy tábla csokoládét elmajszolni, vagy a tejet literszámra inni, de kis mennyiségű fogyasztásuk megengedett.

Fontos leszögezni, hogy pattanás kezelésben első helyen nem a diéta áll! Ma már rendelkezésre állnak hatékony, biztonságos terápiás szerek és módszerek, ezért súlyosabb zavaró tünetek esetén érdemes szakember tanácsát kikérni, és nem csekély eredményt hozó, szigorú diétákkal kínlódni!

A cink és a különböző antioxidánsok kedvező hatása pedig nemcsak bevitt élelmiszerek és táplálék kiegészítők formájában, hanem különböző oldatokban, gélekben és krémekben helyileg alkalmazva is érvényesül.