Akne



Hogyan alakulnak ki a pattanások?

Négy lépcső vezet a pattanások kialakulásához:

  • A folyamat a pórusok (faggyúmirigyek kivezető nyílásai a bőrfelszínen) eltömődésével kezdődik. A bőrsejtek kb. 30 naponta megújulnak: a bőrfelszín felé haladva fokozatosan egyre laposabbá válnak, majd végül lehámlanak. A pattanás kialakulására hajlamosaknál az ellaposodott, elhalt szarusejtek leválása nem tökéletes, egyes sejtek a bőrön maradnak, és faggyúval összekeveredve elzárják a pórusokat.
  • A faggyúmirigyek rendelkeznek hormonérzékelő receptorokkal, így androgén hormonok hatására fokozódik a faggyútermelés. Az eltömődött pórusokon ez a nagyobb mennyiségű faggyú nem tud kiürülni, a mirigyekben felhalmozódik.
  • A felhalmozódott faggyú kedvez a bőrön normális körülmények között is jelenlévő baktérium (p. acnes) elszaporodásának.
  • A felszaporodó baktériumok hatására a faggyúban található zsírsavakból gyulladáskeltő melléktermékek képződnek, amelyek átszivárognak a faggyúmirigyek és az azokhoz kapcsolódó szőrtüszők falán a környező szövetekbe. A szervezet ezeket a molekulákat idegen anyagként érzékeli, és immunreakciót indít ellenük, aminek eredményeképpen duzzadt, vörös, nyomásra érzékeny, gyulladt pattanások alakulnak ki.
Fontos megjegyezni, hogy ez a négylépcsős folyamat nem egyik napról a másikra, hanem sokkal lassabban, általában több hét alatt megy végbe, míg végül láthatóvá válnak a típusos tünetek.

Mi okozza a pattanást?

Alapvetően genetikai és hormonális adottságok határozzák meg, hogy ki milyen mértékben lesz pattanásos.

Öröklött génjeink kódolják, hogy szervezetünk hogyan reagál baktériumokra, és hogy mennyire vagyunk hajlamosak a pórusok eltömődésére. A bőr gyulladásra vagy hyperpigmentációra (a bőr gyulladást követő bebarnulása) való fogékonyságát szintén genetikai tényezők befolyásolják: minél világosabb bőrű valaki, annál látványosabb a gyulladás következtében kialakuló bőrpír, míg sötétebb bőrűeknél a pattanások gyakran barna folt hátrahagyásával gyógyulnak, mely hónapokig, akár évekig is megmaradhat. Szüleinket nem mi választjuk meg, a tőlük örökölt génjeinkre nem tudunk hatással lenni.

A nemi hormonok szintén fontos szerepet játszanak a pattanás kialakulásában. Serdülőkor kezdetével fiúknál és lányoknál is beindul az androgén hormonok termelődése. Ezek a hormonok a faggyúmirigyek megnagyobbodását és fokozott faggyútermelést okoznak. Ilyen okokra visszavezethetően a tizenéveseknél 80-85%-ban alakul ki eltérő súlyosságú akne. Nőknél a menstruációs ciklustól függően az ösztrogén és androgén hormonszintek ingadoznak, ezért menstruáció előtt egy héttel a pattanások általában kifejezettebbé válnak. Hasonló hormonális változások fordulnak elő terhesség alatt, szülést követően, a változókort megelőző években, vagy fogamzásgátló tabletta szedésének abbahagyását követően. Nőknél rendellenesen magas androgén hormonszinttel járó állapotokban (pl. policisztás ovárium szindróma) rendszerint kifejezettebb formában jelentkeznek a pattanásos bőrtünetek. Pubertas kezdetével a fiúk szervezete kb. tízszer annyi tesztoszteront termel, mint a lányoké, ezért nem meglepő, hogy a teenager fiúk pattanás szempontjából súlyosabban érintettek. Felnőttkorban a faggyútermelés általában normalizálódik, így az aknés bőrtünetek is mérséklődnek. (A tesztoszteronnak van kedvező hatása is: a férfiak képén vastagabb a bőr :), így a kor előrehaladtával kevésbé látványos módon ráncosodnak :()

A stressz a mellékvese fokozott kortizol és androgén hormonkibocsájtásán keresztül rontja a pattanásos tüneteket. Nőknél az androgén hormonok túlnyomórészt a mellékvesékben termelődnek, ezért náluk a stressz hatása pattanások kialakulása szempontjából fokozottabb, mint férfiaknál. Valószínűleg a fejlett nyugati társadalmakra jellemző feszített életmód játszik döntő szerepet a felnőttkori akne kialakulásában.

Meleg, párás környezetben való hosszas tartózkodásfokozza a faggyútermelést, így elősegíti újabb pattanások megjelenését.

Bizonyos samponok, hajkondicionálók, hajzselék eltömíthetik a pórusokat, így főleg a homlok és a hajvonal mentén járulnak hozzá a pattanások megjelenéséhez. Zsíros haj, főleg frufru viselése esetén szintén súlyosbíthatja a helyzetet, ezért ilyen esetekben a hajviselet megváltoztatása és gyakoribb hajmosás javasolt.

Aknéval kapcsolatos tévhitek:

„Az akne csak a serdülőkorban lévők problémája.”

A felnőttkorban lévők kb. 30-40%-a szenved különböző mértékben aknes panaszoktól. Vannak, akiknél a pattanások felnőttkorban kezdődnek. A hormonális változások elsősorban a nőket érintik, így náluk valamivel gyakoribb a későbbi életkorban történő megjelenés.

„Érdemes kinyomni a pattanásokat.”

A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a pattanásokat jó kinyomni, mert ezzel kitisztítják belőlük a baktériumokat. Nyomkodás folyamán azonban a baktériumok a faggyúmirigyben mélyebbre kerülhetnek, vagy ha egy részük ki is ürül, számos továbbra is bennmarad. Az immunrendszer gyulladásos reakciót indít ezen baktériumok ellen, aminek eredményeként különböző kémiai anyagok, pl. ún. citokinek termelődnek. Bizonyos citokinek hajlamosítanak hegképződéssel járó sebgyógyulásra.

„A napfény kedvező hatású.”

Gyakran hangoztatják azt, hogy a pattanásos bőrt napoztatni kell, mert a napfény leszárítja a gyulladt bőrtüneteket, és felgyorsítja a gyógyulást. Igaz, a mérsékelt napozás kedvező lehet, mert a napfény ultraibolya sugártartománya gyulladáscsökkentő hatással bír, gátolja a baktériumok (p.acnes) szaporodását, és a kialakuló barna szín elfedi a gyulladt vörös színű pattanásokat. Túlzásba vitt napozás azonban ellenkező hatású lehet: felgyorsul a bőr sejtjeinek megújulása (ún. turnover), ezzel az elhalt szarusejtek képződése, amiknek szerepük van a pórusok eltömítődésében. Számos, akne gyógyítására használt külső és belső készítmény fényérzékenyítő hatással bír (ez azt jelenti, hogy a káros napsugarak fokozottabban fejtik ki hatásukat, pl. könnyebben kialakul napégés), ezért fontos magas faktorszámú fényvédő krémeket használni. Ajánlott olajmentes (ún. non-comedogen) fényvédő krémeket választani, a pórusok eltömődésének elkerülés érdekében. Főleg sötétebb bőrűek hajlamosak postinflammatios hyperpigmentáció kialakulására (amikor a pattanások barna folt hátrahagyásával gyógyulnak), ezért nekik is ajánlott bőrüket a napfénytől óvni.

„A pattanás véglegesen gyógyítható.”

Az akne egy hosszan, gyakran évtizedekig tartó állapota a bőrnek. A szerencsésebbeknél teenager kor után többé-kevésbé befejeződik, míg vannak, akiknél 40-50 éves korukig is eltart. Ezt genetikai adottságok, hormonális változás, stressz, esetleg gyógyszerszedés befolyásolhatja.

„A bőr pórusai nyithatók és csukhatók.”

Pórusoknak nevezzük a faggyú- és verejtékmirigyek bőrfelszínen lévő nyílásait, amin keresztül a mirigyek által termelt váladék (faggyú és verejték) kiürül. Általában a fehérebb bőrűek kisebb, a sötétebb, zsírosabb bőrűek tágabb pórusokkal bírnak. A kor előrehaladtával, a bőrben lévő kollagén mennyiségének csökkenése miatt a pórusok tágulnak. Gyakori téves elgondolás, hogy hideg víz hatására a bőr pórusai „becsukódnak”, forró víz vagy gőz hatására „kinyílnak”, ugyanis a pórusok nem rendelkeznek apró izmocskákkal. A faggyúval kitöltött pórusok nagyobbnak látszanak, és ez a faggyú a kozmetikusok által alkalmazott meleg gőzzel fellazítható, így onnét könnyebben eltávolítható. A különböző hámlasztó módszerek (bőrradír, glikolsavas hámlasztás, szalicilsavas hámlasztás) elősegítik az elhalt hámsejtek leválását, így hozzájárulnak a pórusok kitömődéséhez, átjárhatóságához.

„A koszos bőr aknét okoz.”

A bőrre kerülő kosznak nincs szerepe a pattanás kialakulásában. A pattanás létrejöttéért felelős p. acnes normális körülmények közt is mindenki bőrén jelen van, csak bizonyos feltételek mellett (elsősorban a faggyúmirigyekben felhalmozódott faggyú) elszaporodik. A bőr kényszeres tisztítása ronthatja az aknes tüneteket: egyrészt a bőr kompenzálásképpen még több faggyút termel, másrészt a túlbuzgó radírozás, dörzsölés következtében apró sérülések alakulnak ki, amiken keresztül gyulladást keltő kórokozók juthatnak a bőrbe. Alkoholos bázisú lemosók tönkreteszik a bőr védő zsírrétegét, ezáltal annak kiszáradását és irritációját okozzák.

„Ajánlatos a csokoládé és az olajos magvak fogyasztásának kerülése.”

Valószínűleg ez a legrégebbi és a legtöbbet hangoztatott tévhit aknéval kapcsolatban. Az olajos és zsíros ételek fogyasztása nincs hatással a pattanások megjelenésére. Gondoljunk csak bele, ilyen ételek fogyasztásakor az olajok és a zsírok a belekből nem kerülnek közvetlenül a faggyúmirigyekbe, hanem emésztésük és felszívódásuk során számos kémiai átalakuláson mennek keresztül.

Legutóbbi kutatások alapján a túlzott tejfogyasztás kedvezőtlenül befolyásolja a pattanásos tüneteket. Ennek egyik oka, hogy a tej egy inzulin-szerű növekedési faktort (IGF-1- insulin-like growth factor) tartalmaz, ami fokozza a faggyú termelődését és stimulálja a pórusok eltöméséért felelős hámsejtek képződését. Másrész a tejben nyomokban egy androgén hormon előanyag is fellelhető, és a faggyúmirigyek rendelkeznek olyan enzimmel, aminek segítségével ebből valódi androgén hormonokat állítanak elő.

Fontos leszögezni, hogy semmiféle szigorú diétát nem érdemes tartani, mert ettől nem várható látványos javulás.

Hogyan lehet kezelni a pattanásokat?

A kezelés megválasztásakor fontos szempont, hogy milyen jellegűek az aknes bőrtünetek (pl. apró miteszerek, vagy nagy mély csomók dominálnak), mennyire kiterjedtek a pattanások, és ez az érintettet milyen mértékben zavarja, mennyire okoz lelki problémát neki.

Enyhébb esetekben elsősorban különböző helyi készítmények használata ajánlott, amik egy része vényköteles, de rendelkezésre állnak különböző recept nélkül kapható oldatok, gélek és krémek is. Az ilyen helyileg használható termékek többnyire hámlasztó, gyulladáscsökkentő, vagy baktériumölő hatással bíró kémiai anyagokat tartalmaznak.

Súlyosabb, kiterjedtebb formáknál csak a belsőleg adott, gyógyszeres kezeléstől várhatunk eredményes hatást. Fontos, hogy a belső kezelés megkezdésével ne várjunk sokat, hanem minél előbb vágjunk bele, mert így megelőzhető a hegek kialakulása, amiket később már csak nehezen korrigálhatunk. Ilyen terápiás lehetőségek a hónapokig belsőleg adott antibiotikum, nőknél fogamzásgátló tabletta szedése, illetve egy A-vitamin származék (ún. isotretinoin) tabletta alkalmazása. A felsoroltak közül vitathatatlanul a leghatékonyabb az isotretinoin terápia, ami a lehetséges mellékhatások miatt sokakban kelt félelmet. Tapasztalatom alapján ezek az előítéletek általában alaptalanok, mert bizonyos „játékszabályok” betartása mellett ez a gyógyszer biztonsággal adható: a fogamzás képes nőknek hatékony fogamzásgátló módszer alkalmazása szükséges, mert a gyógyszer igen kifejezett magzatkárosító hatással bír, valamint rendszeres laborvizsgálat ajánlott a kezelés alatt, a májfunkciós-értékek ellenőrzése céljából.

Kérjen időpontot

Kapcsolat Hívás most!