Atópiás dermatitisz


Mi az atópiás dermatitisz?


Az atópias dermatitisz vagy atópiás ekzema egy krónikus, ill. krónikusan kiújuló, genetikailag meghatározott veleszületett hajlamon alapuló, nem fertőző, bőrszárazsággal, gyulladt bőrtünetekkel és kifejezett viszketéssel járó bőrbetegség. A bőrtünetek megjelenési helye és jellege az életkorral változik. Az első tünetek általában (a betegek 60 %-ánál) már csecsemőkorban láthatóvá válnak, de kialakulásuk serdülőkorban, fiatal felnőttkorban és terhesség során is várható.

Mit jelent az „atópiás menetelés”?


Az ún. atópiás alkatú személyek fogékonyak hasonló mechanizmus alapján kialakuló különböző allergiás betegségekre: atópiás dermatitiszre, ételallergiára, szénanáthára és tüdőasztmára. Ezek az allergiás betegségek az életkor előrehaladtával általában bizonyos sorrendben követik egymást, innét a „menetelés” elnevezés. Típusosan először, többnyire 2-12 hónapos korban, az atópiás dermatitiszre jellemző bőrtünetek jelentkeznek, hullámzó lefolyást mutató, viszkető vörös foltok képében. Az ilyen ekzemás csecsemők 30%-ánál lehet ételallergia kialakulására számítani, általában 6-12 hónapos korban. Az atópiás dermatitiszben szenvedő gyerekek 85%-ában alakul ki valamilyen környezeti allergénnel (többnyire házipor atka vagy kutya- ill. macskaszőr) szembeni fokozott érzékenység, valamint pollenallergia (szénanátha) 3-5 éves korban. Végül az ekzemás gyerekeknél kb. 50%-os eséllyel lehet számítani asztma megjelenésére, általában 5 éves életkor után.

Kétéves kor után az ekzemás gyerekek egy része tünetmentessé válik, de maga a bőrbetegség véglegesen nem szűnik meg, minimális variánsai (pl. bőrszárazság, kézekzema, ajakekzema) fennállhatnak, valamint a tünetek az élet folyamán, az életkornak megfelelő megjelenési helyen és jelleggel vissza is térhetnek. Felnőttkorra is áthúzódó formára hajlamosít a korai kezdet, a súlyos kiterjedt bőrtünetek, a nyakon és az arcon megjelenő bőrtünetek, a leégésre hajlamos fehér bőr, szénanátha és tüdőasztma együttes előfordulása, valamint a női nem.

A bőrtünetek jelentkezhetnek serdülőkort követően is, ez az ún. felnőtt forma.

Mennyire gyakori bőrbetegség az atópiás dermatitisz?


Az előfordulási gyakoriság országonként változó. Világszerte azt tapasztalják - magunk is -, hogy az utóbbi 30-40 évben megduplázódott, megháromszorozódott az atópiás dermatitiszben érintettek száma. Az ok külső, környezeti tényezőkben (urbanizáció), az anyai életkor emelkedésében, és a magzatot a terhesség idején valamint a születés körüli időszakban ért káros hatásokban keresendő. A jóléti társadalmakban észlelt igen magas előfordulási arányokhoz hasonlóan, Magyarországon a legfrissebb felmérések alapján, a 18 év alatti korosztály 17 %-a érintett. Az atópiás dermatitisz hazánkban a csecsemők és a kisgyermekek leggyakoribb bőrbetegsége.

Mi okozza az atópiás dermatitiszt?


A betegség kialakulásához vezető kóros folyamat nagyon összetett: veleszületett genetikai hajlam, a szervezet immunrendszerének zavara, a bőr védekező funkciójának zavara, és különböző környezeti faktorok provokáló szerepe áll a bőrtünetek kialakulásának hátterében. A hajlam öröklődése igen bonyolult, ezért előfordulhat, hogy az ekzemás beteg családjában nem ismert más ekzemás személy, de a felmenőknél gyakran fellelhető egyéb allergiás betegség (szénanátha, tüdőasztma, ételallergia). Ha egy gyermek mindkét szülője atóiás dermatitiszben szenved, 60-80%-os eséllyel alakul ki nála is a bőrbetegség.

Különböző fertőző betegségek, száraz, hideg levegő, levegőszennyezettség, dohányzás (passzív is), stressz elősegíti a bőrtünetek fellángolását és súlyosbodását.

Mik az atópiás dermatitisz bőrtünetei?


A bőrtünetek megjelenésének súlyossága és kiújulásuk gyakorisága személyenként nagyon eltérő lehet. Az őszi-téli időszakban általában a tünetek kifejezettebbek.

Életkortól függően az alábbi megjelenési formákra lehet számítani:

  • Csecsemőkorban (0-2 év):
    Általában az arcon jelentkeznek a körülírt nedvedző, viszkető, hámló vörös foltok. A törzsön, a végtagok feszítő felszínein és fartájon, éremnyi, ekzemás foltok jelentkezhetnek. A bőrszárazság, a viszketés és a vakaródzás állandó tünete a betegségnek.
  • Kisgyermekkorban (2-10 év):
    A bőrtünetek kialakulhatnak a csecsemőkori tünetek folytatásaként, vagy újonnan is. Általában a hajlatokban, típusosan a könyök- és térdhajlatban és a nyakon látjuk a hámló, viszkető vörös foltokat, de az arc és a szemhéjak érintettsége is gyakori.
  • Serdülőkor után és felnőttkorban:
    A hosszan tartó dörzsölés, vakarás következtében csuklótájon és a hajlatokban a bőr megvastagszik, felszíni rajzolata kifejezetté válik, barnás-vörösen elszíneződik, fénylik. Gyakori a tenyerek, a kézfej és a talp ekzemája. A végtagokon erősen viszkető, vörös csomócskák jelenhetnek meg.

Hogyan kezeljük az atópiás dermatitiszt?


Legfontosabb a megelőzés. Ezt szolgálja az esetleges provokáló allergénektől (poratka, háziállatok, penészgombák) és káros anyagoktól (pl. dohányzás elhagyása) mentes otthoni környezet megteremtése, a 6 hónapig tartó szoptatás, a pépes ételek 6 hónap utáni bevezetése, a tyúktojás elkerülése legalább az első életévben. Nagyobb korban fontos a bőrt irritáló tevékenység, a nedves munka kerülése, a pályaválasztási és szakmai tanácsadás.

Fontos, hogy az atópiás bőr ápolása tünetmentes állapotban sem azonos az egészséges bőrével. Az ekzemára hajlamosaknál csökken a bőr szarurétegének vízmegtartó képessége, valamint fokozott a bőr irritációra való hajlama. Az ilyen bőrt tünetmentes állapotban is rendszeresen ápolni kell különböző illatanyagmentes hidratáló készítményekkel. A testápolók rendszeres használata hosszú távon tünetmentes egyensúlyt eredményezhet.

Látványosan vörös, viszkető bőrtünetek esetén csak a hatóanyag-tartalmú készítményektől várhatunk javulást. Leggyakoribb ilyen hatóanyagok a mellékvesekéreg-hormon származékok, a különböző hatáserősségű szteroidok, amik oldat, gél, emulzió, krém vagy kenőcs formában alkalmazhatók. A lehetséges helyi mellékhatások (bőr elvékonyodása, hajszálértágulatok, striák megjelenése) az életkornak és a bőrállapotnak megfelelő erősségű készítmény megfelelő ideig történő alkalmazásával megelőzhetők. Egy másik kezelési alternatíva az ún. helyi immunmodulánsok alkalmazása. Ezek olyan vegyületek, melyek célzottan a gyulladást keltő sejtekre hatnak, így fejtik ki gyulladáscsökkentő hatásukat, miközben a szteroidokra jellemző helyi mellékhatások kialakulásától sem kell tartani. A helyi gyulladáscsökkentő terápiákkal kapcsolatban fontos szempont, hogy amint a beteg bőrének állapota megengedi, vissza kell térni a hatóanyagmentes hidratáló kezelésre.

12 éves kor felett jótékony hatású lehet a különböző fényterápia ill. a fürdő-fényterápia.

A betegség egyik legkellemetlenebb tünetét, a bőrviszketést különböző viszketéscsillapítókkal – antihisztaminokkal – kezelhetjük. A viszketés csökkentésével a beteg kevésbé vakarja az érintett bőrterületet, így csökken a felülfertőződés esélye is.

A pszichoterápia segítséget nyújthat a provokáló tényezőként szereplő stressz oldásában.

Kell-e diétázni atópiás dermatitiszben?


Az ételallergia jelentőségéről nagyon ellentmondóak a vélemények. A különböző allergiatesztek gyakran adnak álpozitív és álnegatív eredményeket, ezért ezek nem abszolút értékűek. A klinikai tünetekkel összefüggő élelmiszer-allergia (különösen tehéntej és tojás) azonban csak a gyerekek kis hányadánál valós. Az atópiás dermatitiszben szenvedő csecsemőknél és kisgyermekeknél diétás beavatkozás csak akkor indokolt, ha az élelmiszer-allergia bőrtüneteket provokáló szerepe a bevezetett diétával egyértelműen a gyakorlatban is bizonyított.

Hasznos tudnivalók:


  • Igen általánosan elterjedt tévhit, hogy az ekzemásoknak nem szabad, vagy ritkábban lehet fürödniük. Az ekzemások száraz, gyakran kivakart bőrén könnyebben megtelepszenek kórokozók, ezért a mindennapos tisztálkodás elengedhetetlen a fertőzések megelőzése szempontjából. Meleg vízben hosszú ideig történő tartózkodás során azonban a bőrből kioldódnak az azt védő ápoló és hidratáló anyagok, valamint a forró víz vérbőséget és viszketést is okoz. Érdemes ezért a tusolást előnyben részesíteni a fürdéssel szemben, és ez se történjen túl meleg vízzel és túl hosszú ideig. Ha a fürdés élményétől a kisgyermeket nem akarjuk teljesen megfosztani, a fürdővízbe rakjunk érzékeny bőrűeknek gyártott speciális fürdőolajat, mert ez részben helyreállítja a bőr védő ún. hydrolipid rétegét. Nem elegendő csak tiszta vízzel tisztálkodni, olyan folyékony szappant ajánlott választani, amely nem tartalmaz illatanyagot, konzerválószert, és gondoskodik a bőr visszazsírozásáról és megfelelő hidratálásáról.
  • A ruházat ne legyen túl meleg, kerülni tanácsos a gyapjú, a mohair és más dörzsölő, durva szövésű, ill. műszálas textilféleségeket. Puha, könnyen mosható, jól szellőző pamutruha viselése ajánlatos. A gépi szárítás során a fonal olyan szerkezeti változáson megy át, ami előnytelen ekzemásoknál, ezért előnyösebb a levegőn való szárítás.
  • Az izzadás ártalmas (ruházkodás, bizonyos sportok, szauna), mert viszketést és következményes vakaródzást okoz, erre tekintettel kell lenni a sport kiválasztásánál. Tünetmentes időszakban szabad úszni, de fontos úszást követően a megfelelő tisztasági zuhanyzás és a bőr hidratáló készítményekkel történő ápolása.
  • A háziállatok (kutya, macska) kerülendők, mert az állati szőrök allergizálhatnak.
  • A táplálékallergének kerülése csak az élet első hónapjaiban fontos, ha nincs egyértelműen bizonyított ételallergia a háttérben. Atópiás hajlamú családokban javasolt az anyának már a terhesség alatt tehéntej és tojásmentes diétát tartani. Ha mód van rá, 4 hónapos koráig a csecsemőt csak anyatejjel táplálják, és egyéves koráig szopjon. 4 hónapos kora előtt a csecsemő ne kapjon szilárd táplálékot, mert ez rontja az ekzema javulási esélyeit.
  • Az állandó viszketés miatt az éjszakák gyakran nyugtalanul, álmatlanul zajlanak, ezért különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a lefekvés előtti bőrápolásra. Az ágynemű természetes pamut anyagból készüljön, ne legyen műszálas, a huzatot gyakran cseréljük, a párna ne legyen tollal töltve, lehetőleg mosható legyen.
  • A mértékletes napozás hatására a nehezen szűnő bőrtünetek is javulhatnak. Különösen jótékony hatású lehet egy nyári nyaralás, nemcsak a környezetváltozás és a lelki tényezők, hanem a napsugárzás kedvező hatása miatt is. Kifejezetten gyulladt bőrtünetek esetén azonban kerüljük a napot!

Kérjen időpontot

Kapcsolat Hívás most!