Mitől bio egy szolárium?

A „bio” jelző napjainkban igen divatos és jól csengő, elsősorban élelmiszeripari termékek megjelölésére használt kifejezés. Az elnevezés arra utal, hogy az adott termék ellenőrzött körülmények között, környezetkímélő módon termelt, szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. Tágabb értelemben használják a „bio” minősítést vegyipari cikkekre (pl. kozmetikumokra, tisztító szerekre) is, de itt a fogalom már jóval nehezebben behatárolható, ugyanis ezekre a termékekre vonatkozóan – az élelmiszerekkel ellentétben – nincs egységes EU jogszabály. Na de mitől lesz „bio” egy szolárium? Erre a kérdésre egy ésszerű választ tudok adni: marketing fogás céljából.

Minden szolárium, a természetes napfényhez hasonlóan, a benne használt fénycsövek által kibocsájtott UV-A illetve UV-B sugarak segítségével éri el a kívánt barnaságot. A magasabb hullámhosszú UV-A sugarak hatásai eltérnek az alacsonyabb hullámhosszú UV-B sugarak hatásaitól. Az UV-A sugarak a bőrben található kollagén rostok károsodásán keresztül járulnak hozzá a bőr öregedéséhez, a bőr barnulását ideiglenesen, a már meglévő festékanyag (melanin) kémiai átalakulásán keresztül idézik elő, és bár korábban kevésbé veszélyesnek tartották, ma már tudjuk, hogy közvetve képesek károsítani a sejtek DNS-ét, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszanak. Az UV-B sugarak felelősek a leégésért, a bőr barnulásáért, közvetlen DNS-károsító hatásuk miatt a bőrrák kialakulásáért, gátolják az immunrendszert, jótékony hatásuk viszont, hogy elősegítik a bőrben a D-vitamin termelődését. A szoláriumok egy speciális szűrőüveg segítségével eltávolítják a leégésért felelős UV-B sugarak nagy részét, így ezek a barnító csövek legnagyobb mennyiségben (97-99%-ban) UV-A sugarakat bocsájtanak ki. Egy átlagos szolárium a nap sugárzásának többszörös intenzitásával bombázza a bőrünket UVA sugarakkal. A bioszolárium, más néven biolárium a hagyományos szolárium kistestvére: működési elve megegyezik vele, de jóval gyengébb teljesítményű csövekkel van felszerelve, így a pigmentálódás lassabban megy végbe, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé károsítják a bőrt. Annyival jobbak maximum, mint klasszikus társaik, hogy az érzékenyebb, fehérebb bőrűek nem pirulnak meg olyan könnyen használatukkor.

Szemezgettem a jól csengő bioszoláriumok honlapjain, és pár szintén jól csengő reklámszövegre reflektálnék:

„A bioszolárium hatására fokozódik a D-vitamin termelődés, amely ma elengedhetetlenül fontos; számos kutatás igazolta a D-vitamin szerepét különböző betegségek megelőzésében és az immunrendszer támogatásában.”

A D-vitaminról manapság sokat lehet hallani, hiszen az elmúlt években számos új, eddig ismeretlen szerepére derült fény. Hatása úgy tűnik igen szerteágazó: a csontok és az immunrendszer fejlődésén kívül szerepe van a fertőző betegségek elleni védekezésben, sőt számtalan súlyos betegség megelőzésében is, bizonyos rosszindulatú daganatos betegségtől a különböző szív-érrendszeri betegségeken keresztül a gyermekkorban kialakuló cukorbetegségig. Több felmérés támasztja alá, hogy a magyar lakosság nagy része (kb. 80%-a) a téli hónapokra D-vitamin hiányos állapotba kerül. Ahogy azt korábban említettem, a bőrben a D-vitamin termelődését az UV-B sugártarományban lévő ultraibolya sugarak segítik elő, viszont a szoláriumok nagyrészt UV-A sugarakat bocsájtanak ki. Ennek ellenére kimutatták, hogy rendszeres szolárium használat mellett valóban emelkedik a vérben a D-vitamin szintje. De vajon tényleg ez a legmegfelelőbb mód a D-vitamin pótlására? Hiszen bizonyos élelmiszerek és táplálék kiegészítők fogyasztásával ugyanez elérhető! Egy analógia szemléltetése segítséget nyújthat a kérdés megválaszolásában.

Képzeljük el, hogy egy páciens megjelenik a rendelőnkben, és betegségére kétféle gyógymódot ajánlunk fel: egy olyan tablettát, amely közepes hatással enyhíti a betegség tüneteit, viszont kifejezett mellékhatásai vannak, másik alternatívaként pedig szóba jön egy olyan tabletta, amely jóval hatékonyabb a betegség kezelésében, viszont alig, vagy egyáltalán nincs mellékhatása. Úgy gondolom a páciens és az orvos választása egyértelmű.

„A bioszoláriumnak számos egyéb pozitív hatása van: javítja a közérzetet, egyensúlyba hoz. A bioszolárium fokozza az endorfin termelődését. Az endorfin a boldogság hormonja, amely nagyrészt az UV fénynek köszönhetően termelődik az emberi szervezetben, ezáltal magabiztosabb, optimistább, vidámabb leszel, így pedig a problémákhoz is másképp állsz hozzá.”

A téli depresszió, vagy szezonális depresszió valóban ismert fogalom, és több felmérés szerint az északi népek depresszióra hajlamosabbak, mint a déliek. Ennek egyértelmű oka azonban még tisztázatlan, feltételezések szerint szerepet játszik kialakulásában, hogy a téli hónapokban az ember napi biológiai órája (ún. cirkadián ritmusa) a napfény hiánya miatt zavart szenved, valamint az agyban fokozódik a melatonin hormon termelődése (ez a hormon felelős az alvás és ébrenlét ciklusának beállításáért), ami miatt fáradtnak, aluszékonynak, levertnek érezhetjük magunkat.

A bőrben ultraibolya sugárzás hatására valóban egy morfinszerű anyag, ún. béta-endorfin is termelődik, és többek között ez a „boldogság” hormon felelős a rendszeres szolárium használók körében egyre gyakrabban megfigyelhető kóros függőség kialakulásáért. (A morfinhoz hasonló kémiai szerkezet miatt ez hasonlít a kábítószer függőséghez).

Endorfinok azonban nemcsak a bőrben, hanem keményebb sport, fizikai hatás, izgalmi állapot, nevetés, fűszeres ételek fogyasztása vagy orgazmus hatására az agyalapi mirigyben és a hipothalamuszban is termelődnek. Szerepük van az idegrendszer hatékony működésében, szükségesek a jó közérzet és a boldogság érzet kialakulásához, valamint szülés során a fájdalmak enyhítésére nagyobb mennyiségben szabadulnak fel. Mennyiségük elsősorban sporttevékenységgel, nevetéssel és szexuális aktivitással fokozható. Nem gondolom tehát, hogy az egyéni siker és boldogság titka a szolárium rendszeres használatában keresendő.

„A bioszolárium a biztonság és az egészségtudatosság garanciáját jelenti.”

Véleményem szerint ahhoz, hogy valaki kellőképpen egészségtudatossá váljon, elengedhetetlen a korrekt és hiteles tájékoztatás.

A szoláriumok kb. négy évtizedes széles körű elterjedése után, ma már nagy betegszámon végzett klinikai vizsgálatok egyértelműen alátámasztották, hogy ha valaki 35 éves kora előtt kezd rendszeresen szoláriumba járni, 75%-kal növekszik meg a rosszindulatú festékes bőrrák kialakulásának esélye. Ez alól nem kivétel a bioszolárium sem.

Ne feledjük, a bőr olyan mint az elefánt: nem felejt. Ez azt jelenti, hogy az évek során elszenvedett UV-ártalmak összeadódnak, nem lehet „visszacsinálni” őket!