Vigyázat, a kütyük öregítenek minket!
2018-11-04
Műköröm és a csúnyaságok amik utána jöhetnek
2019-02-17
Összes mutatása

Ha tél, akkor száraz, berepedezett kezek

ha tél akkor száraz berepedezett kezek

Idén a hosszúra nyúlt indiánnyár után hirtelen tört ránk a fagyos téli idő. Az időjárás éles váltásával párhuzamosan sokak keze is gyors és látványos változáson ment keresztül: a korábban sima, bársonyos bőr hamar kiszáradt, kicserepesedett, esetleg be is gyulladt. Hogy ez mivel magyarázható? Röviden a bőr nedvességhiányával.

Télen szökik a víz a bőrből

A hideg hónapokban a kinti levegő páratartalma drasztikusan lecsökken. A fűtési szezon alatt beltérben a levegő a kültérinél is szárazabbá válik, ami még több vizet von el a bőrből.  A téli időszakban gyakoribb felső légúti fertőzésektől való félelem miatt sokan sűrűbben mossák a kezüket, ami tovább ront a helyzeten, mert így kioldódnak a bőrben megmaradt természetes zsírsavak.

A vízhiányos un. dehidratált bőr idővel hámlani kezd, berepedezik, súlyos esetekben vérzik.

Gyenge vagy erős bőr barrier?

Abban, hogy milyen mértékben tud ellenállni a zord kinti és megváltozott benti hatásoknak a bőrünk, kulcs szerepe a bőr un. barrier funkciójának van. A bőr felszínén található ugyanis egy hidrolipid, köznyelven egy víz-zsír védőréteg, azaz barrier réteg. Ennek a rétegnek a feladata a bőr védelme. Megfelelő működés esetén megakadályozza, hogy a káros anyagok bekerüljenek a bőrbe, illetve meggátolja a túlzott mértékű bőrön keresztüli vízvesztést. Azt, hogy ezt a funkcióját mennyire hatékonyan tudja elvégezni, döntően a felmenőinktől örökölt génjeink határozzák meg.

Akinek gyengébb bőrének ez a védekező funkciója, hajlamosabb bőrszárazság, viszketés, gyulladás és ekcéma kialakulására. És persze ilyenkor a kéz is könnyebben kiszárad télen.

Amennyiben valakinél egyszer már előfordult a hidegebb évszakban kézekcéma, sajnos számíthat arra, hogy ez évről évre majd megismétlődik.

Hidratálni, hidratálni, hidratálni

A száraz, hámló kéz gyógyításában elsődleges, hogy pótoljuk a nedvességet, amit a bőr elvesztett. Minden általános vélekedéssel ellentétben erre nem alkalmas, ha több folyadékot iszunk. Legjobb megelőzni a kellemetlenséget; a hűvösebb idő beálltával már kezdjünk el hidratáló kézkrémet rendszeresen használni, mielőtt a bőrszárazság megjelenne. Fontos hangsúlyt fektetni a gyakori krémezésre. A hidratálók napi egyszeri használata nagyjából 5 percig nyújt csupán megfelelő védelmet. Naponta legalább 5-6 alkalommal kenjük be kezünket. Érdemes a hidratáló krémből egy-egy darabot tartani a fürdőszobában, kézitáskában és a munkaasztalon, hogy erről ne feledkezzünk meg.

Megfelelő kézkrém választása

Drogériák és patikák polcain számos kézkrémet kínálnak vásárlásra. Na de melyiket válasszuk?
A jó hidratáló krémek nem csupán vizet juttatnak a bőrbe, hanem segítenek a bőrön belüli nedvesség megtartásában is. Minden hidratáló termék legfontosabb összetevője a víz, hiszen a krémek többnyire víz és olaj keverékéből állnak. Felkenéskor a víz egy része beszívódik, egy része pedig elpárolog. A bőr felső rétege (starum corneum) hatékonyan képes magába szívni a vizet, de megkötésében már kevésbé eredményes. Ehhez szükséges az olajos összetevő, mivel csak ez képes a felvett vizet a bőrben tartani.

A vízen kívül a hidratálók az alábbi csoportokba osztható hasznos összetevőket tartalmazzák:

Abszorbeálók: Meggátolják a víz elpárolgását. Az egyik leggyakoribb ilyen abszorbeáló anyag a petroleatum (petroleum bázisú zsír), szinte valamennyi hidratálóban megtalálható. Egyéb abszorbeáló anyagok: cetyl-alkohol, lanolin, lecitin, paraffin, sztearát-sav, szilikonok (dimethicone, cyclometichone).

Humektánsok: Vízvonzó, nedvesítő anyagok. A bőr felszíni rétegébe vonzzák a vizet, két irányból: a külső levegőből és a bőr mélyebb rétegeiből. A levegő alacsony páratartalma esetén, a humektánsok a bőr mélyebb rétegeiből kénytelenek vizet vonzani, így fokozzák a bőrszárazságot. Emiatt a humektánsokat mindig valamilyen abszorbeálóval teszik a krémbe, hogy a stratum corneumból ne távozhasson víz. Ilyen anyagok: glicerin, hialuronsav, sorbitol, propilén-glikol, urea (carbamid), tejsav.

Emolliensek: Más néven lágyítók. Kenőanyagként viselkednek a bőrfelszínen, kitöltik a bőrfelszínen lévő elhalt szarusejtek közötti rést. A krémek felkenését követő csúszós, sikamlós érzésért az emolliensek felelősek. Tőlük lesz lágy, sima, rugalmas a bőrünk. Legfontosabb lágyítók: izopropil-alkohol, lanolin, jojoba olaj, glicerol-sztearát, szkvalén.

Amennyiben bőrszárazság vagy kézekcéma tünetei már megjelennek, érdemes zsírosabb krémeket választani, amelyek pl. shea vajat, kakaóvajat vagy méhviaszt tartalmaznak.

Pár további hasznos tanács

  • Lehetőleg csökkentsük a kézmosások számát! Kézmosásnál használjuk bőrkímélő folyékony szappant! Minél kevésbé meleg vízzel mossunk kezet! Kézmosást követően kenjük be kezünket hidratáló krémmel!
  • Kültérben kesztyű viselésével óvjuk kezünket!
  • Amennyiben a kézekcéma már kialakult, este vastagon kenjük be kezünket zsíros hidratálóval, vagy az orvos által felírt gyógykenőccsel, majd erre vékony pamut kesztyűt (gyógyszertárban kapható) húzzunk, és így aludjunk!

Kérjen időpontot!

Kapcsolat Hívás most!