Ha tél, akkor száraz, berepedezett kezek

Idén a hosszúra nyúlt indiánnyár után hirtelen tört ránk a fagyos téli idő. Az időjárás éles váltásával párhuzamosan sokak keze is gyors és látványos változáson ment keresztül: a korábban sima, bársonyos bőr hamar kiszáradt, kicserepesedett, esetleg be is gyulladt. Hogy ez mivel magyarázható? Röviden a bőr nedvességhiányával.

Télen szökik a víz a bőrből

A hideg hónapokban a kinti levegő páratartalma drasztikusan lecsökken. A fűtési szezon alatt beltérben a levegő a kültérinél is szárazabbá válik, ami még több vizet von el a bőrből.  A téli időszakban gyakoribb felső légúti fertőzésektől való félelem miatt sokan sűrűbben mossák a kezüket, ami tovább ront a helyzeten, mert így kioldódnak a bőrben megmaradt természetes zsírsavak.

A vízhiányos un. dehidratált bőr idővel hámlani kezd, berepedezik, súlyos esetekben vérzik.

Gyenge vagy erős bőr barrier?

Abban, hogy milyen mértékben tud ellenállni a zord kinti és megváltozott benti hatásoknak a bőrünk, kulcs szerepe a bőr un. barrier funkciójának van. A bőr felszínén található ugyanis egy hidrolipid, köznyelven egy víz-zsír védőréteg, azaz barrier réteg. Ennek a rétegnek a feladata a bőr védelme. Megfelelő működés esetén megakadályozza, hogy a káros anyagok bekerüljenek a bőrbe, illetve meggátolja a túlzott mértékű bőrön keresztüli vízvesztést. Azt, hogy ezt a funkcióját mennyire hatékonyan tudja elvégezni, döntően a felmenőinktől örökölt génjeink határozzák meg.

Akinek gyengébb bőrének ez a védekező funkciója, hajlamosabb bőrszárazság, viszketés, gyulladás és ekcéma kialakulására. És persze ilyenkor a kéz is könnyebben kiszárad télen.

Amennyiben valakinél egyszer már előfordult a hidegebb évszakban kézekcéma, sajnos számíthat arra, hogy ez évről évre majd megismétlődik.

Hidratálni, hidratálni, hidratálni

A száraz, hámló kéz gyógyításában elsődleges, hogy pótoljuk a nedvességet, amit a bőr elvesztett. Minden általános vélekedéssel ellentétben erre nem alkalmas, ha több folyadékot iszunk. Legjobb megelőzni a kellemetlenséget; a hűvösebb idő beálltával már kezdjünk el hidratáló kézkrémet rendszeresen használni, mielőtt a bőrszárazság megjelenne. Fontos hangsúlyt fektetni a gyakori krémezésre. A hidratálók napi egyszeri használata nagyjából 5 percig nyújt csupán megfelelő védelmet. Naponta legalább 5-6 alkalommal kenjük be kezünket. Érdemes a hidratáló krémből egy-egy darabot tartani a fürdőszobában, kézitáskában és a munkaasztalon, hogy erről ne feledkezzünk meg.

Megfelelő kézkrém választása

Drogériák és patikák polcain számos kézkrémet kínálnak vásárlásra. Na de melyiket válasszuk?
A jó hidratáló krémek nem csupán vizet juttatnak a bőrbe, hanem segítenek a bőrön belüli nedvesség megtartásában is. Minden hidratáló termék legfontosabb összetevője a víz, hiszen a krémek többnyire víz és olaj keverékéből állnak. Felkenéskor a víz egy része beszívódik, egy része pedig elpárolog. A bőr felső rétege (starum corneum) hatékonyan képes magába szívni a vizet, de megkötésében már kevésbé eredményes. Ehhez szükséges az olajos összetevő, mivel csak ez képes a felvett vizet a bőrben tartani.

A vízen kívül a hidratálók az alábbi csoportokba osztható hasznos összetevőket tartalmazzák:

Abszorbeálók: Meggátolják a víz elpárolgását. Az egyik leggyakoribb ilyen abszorbeáló anyag a petroleatum (petroleum bázisú zsír), szinte valamennyi hidratálóban megtalálható. Egyéb abszorbeáló anyagok: cetyl-alkohol, lanolin, lecitin, paraffin, sztearát-sav, szilikonok (dimethicone, cyclometichone).

Humektánsok: Vízvonzó, nedvesítő anyagok. A bőr felszíni rétegébe vonzzák a vizet, két irányból: a külső levegőből és a bőr mélyebb rétegeiből. A levegő alacsony páratartalma esetén, a humektánsok a bőr mélyebb rétegeiből kénytelenek vizet vonzani, így fokozzák a bőrszárazságot. Emiatt a humektánsokat mindig valamilyen abszorbeálóval teszik a krémbe, hogy a stratum corneumból ne távozhasson víz. Ilyen anyagok: glicerin, hialuronsav, sorbitol, propilén-glikol, urea (carbamid), tejsav.

Emolliensek: Más néven lágyítók. Kenőanyagként viselkednek a bőrfelszínen, kitöltik a bőrfelszínen lévő elhalt szarusejtek közötti rést. A krémek felkenését követő csúszós, sikamlós érzésért az emolliensek felelősek. Tőlük lesz lágy, sima, rugalmas a bőrünk. Legfontosabb lágyítók: izopropil-alkohol, lanolin, jojoba olaj, glicerol-sztearát, szkvalén.

Amennyiben bőrszárazság vagy kézekcéma tünetei már megjelennek, érdemes zsírosabb krémeket választani, amelyek pl. shea vajat, kakaóvajat vagy méhviaszt tartalmaznak.

Pár további hasznos tanács

• Lehetőleg csökkentsük a kézmosások számát! Kézmosásnál használjuk bőrkímélő folyékony szappant! Minél kevésbé meleg vízzel mossunk kezet! Kézmosást követően kenjük be kezünket hidratáló krémmel!
• Kültérben kesztyű viselésével óvjuk kezünket!
• Amennyiben a kézekcéma már kialakult, este vastagon kenjük be kezünket zsíros hidratálóval, vagy az orvos által felírt gyógykenőccsel, majd erre vékony pamut kesztyűt (gyógyszertárban kapható) húzzunk, és így aludjunk!