Nincs olyan lelkes okostelefon vagy tablet használó, aki ne hallotta volna az óvva intő figyelmeztetéseket: a kütyümánia negatívan hat agyunk fejlődésére és személyiségünkre, rontja a szemünket, csökkenti koncentrációs képességünket, hátráltatja nyugodt éjszakai alvásunkat.
Nemrégiben azonban egy olyan információ került napvilágra, ami talán a folyamatosan szelfiző fiatalabb generációt is önmérsékletre sarkalja. Szárnyra kapott ugyanis a hír, miszerint az elektronikus készülékek monitorjai által kibocsájtott kék fény felgyorsítja a bőr öregedését.
Mi az a kék fény?
A látható fény (ami a teljes elektromágneses sugárzás szabad szemmel érzékelhető része) a sugárzás hullámhosszától és energiájától függően, vörös, narancs, sárga, zöld és kék színű spektrumokra osztható. Amennyiben a fény valamennyi látható hullámot tartalmazza, „fehér” fényt látunk, ilyen például a napfény.
A 380 és 500 nm közötti tartományban levő kék fényt nagy energiájú látható fénynek (HEV – High Energy Visible light) nevezzük. Anélkül, hogy mélyebb fizikai ismeretekbe merülnénk: a fénysugarak hullámhossza és energiája között fordított arányosság áll fenn. Ezek szerint a hosszabb hullámhosszú fénysugarak kisebb, a rövidebb hullámhosszúak pedig nagyobb energiával bírnak. A látható fény vörös színű spektrumához közel tartozó sugarak hosszabb hullámhosszal, ezért kevesebb energiával, a kék színárnyalathoz közelebb lévők pedig rövidebb hullámhosszal, ezért nagyobb energiával rendelkeznek.
A kék fény alacsonyabb hullámhossz tartományát kék-ibolya fénynek is nevezzük, hiszen ez már lilás árnyalatú. Ezért a láthatatlan elektromágneses sugárzás, közvetlenül a látható kék fény alá eső tartományát ultraibolya sugárzásnak hívjuk.
Miért kék az ég?
A napfény a levegőt alkotó gázok molekuláin szétszóródik. Mivel a rövidebb hullámhosszúságú színeknek, mint például az ibolyának és a kéknek sokkal erősebb a szóródása, mint a hosszabb hullámhosszú narancsnak vagy vörösnek, ezért látjuk kéknek a nappali égbolt színét. A levegő, mint gázkeverék amúgy színtelen.
Kék fény mindenhol
A nappali órákban, a szabadban tartózkodás ideje alatt ér minket a legtöbb kék fény, aminek a napfény a fő forrása. Köszönhetően a modern világ technikai vívmányainak, az utóbbi évtizedekben azonban már az otthonunkban vagy munkahelyünkön is jelentős kék fényhatásnak vagyunk kitéve, ugyanis a plazmatévék, számítógépek, laptopok, tabletek, okostelefonok és más elektronikus készülékek fluoreszcens és LED világítású képernyői is kibocsátanak ilyen hullámhossz tartományban lévő sugarakat. Igaz, a kütyük által kibocsájtott kék fény mennyisége csak töredéke annak, amit a nap kibocsát, de a 21. század embere manapság sokkal több időt tölt a négy fal között a különböző monitorok bámulásával, mint a szabadban. Elgondolkodtató ezért, hogy az ilyen módon minket érő kék fénynek milyen hatása van egészségünkre.
Árt-e a kék fény a bőrnek?
A nagy energiájú kék fény a bőr mélyebb rétegeibe is eljut. A kérdés, hogy mennyire károsítja azt.
Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a napfény UV-sugárzásához és a levegőszennyezéshez hasonlóan a kék fény is szabad gyökök képződését váltja ki a bőrben, ami végül ráncok és pigmentfoltok kialakulásához vezet. Ha azonban kicsit figyelmesebben végigkövetjük ezeket a vizsgálatokat, feltűnik, hogy olyan lámpákat használtak fényforrásnak, amik sokkal nagyobb mennyiségű kék fényt bocsájtanak ki, mint aminek egy átlagos ember a hétköznapok során ki van téve.
Egy másik lényeges és megnyugtató megfigyelés, hogy az UVA és UVB sugárzástól eltérően a kék fény nem okoz a bőrsejtekben DNS károsodást, ezért nincs szerepe a bőrrák kialakulásában.
A kék fény jótékony hatásai
Mielőtt megkísérelnénk a kék fényt teljesen száműzni az életünkből, fontos említést tenni számos kedvező hatásáról. Ez a magas energiájú sugárzás ugyanis fokozza az éberséget, segíti a memóriát és emeli a hangulatot. Kedvező tulajdonságait ezért az őszi és téli hónapokban fellépő szezonális depresszió fényterápiás kezelésében is felhasználják.
A kék fény nagyon fontos szerepet játszik szervezetünk ébrenléti és alvási ciklusainak (ún. circadián ritmus) szabályozásában. Ha kint süt a nap, a test szerotonint (más néven: boldogsághormont) és kortizolt (stresszhormont) bocsát ki. Mindkét hormon hatása, hogy ébernek és aktívnak érezzük magunkat. A melatonin ezzel szemben az ún. alváshormon, amelynek következtében a sötétben fáradtnak érezzük magunkat, és mélyen alszunk.
Az elektromágneses spektrum ez a része erősíti az immunrendszert és antibakteriális hatása is van, emiatt régóta használnak kék fényt pattanásos bőr kezelésére.
Viszonylag friss megfigyelések alapján a kék fény kedvezően hat az artériákra és a vénákra, és némileg csökkenti a vérnyomást.
A kozmetikai ipar megoldása
A kozmetikai ipar természetesen nem lenne a kozmetikai ipar, ha ne találna valamilyen megoldást az újonnan fellépő mumussal szemben. A különböző cégek egymással versenyt futva dobják piacra azokat az arckrémeket és szérumokat, amik ígéreteik alapján védelmet nyújtanak a kék fény okozta ún. screen face ellen.
Az UV-sugarakkal szemben védelmet nyújtó fényvédő termékekben található filterek nem alkalmasak arra, hogy teljes mértékben blokkolják a kék fényt. A fizikai filterek közül a cink-oxid és a titánium-oxid, a kémiai szűrők közül pedig a Tinosorb M képes csupán a kék fény egy kis részét visszaverni ill. elnyelni. Az alapozókban és a púderekben található vas-oxid szintén blokkolni tudja a kék fény egy kis hányadát.
A különböző kozmetikumok hasznos összetevői viszont a szabad gyökök megkötésére használt hagyományos antioxidánsok (pl. C, B3 vagy E-vitamin), függetlenül attól, hogy képződésüket kék fény, UV-sugárzás, vagy egyéb környezeti ártalom váltotta-e ki.
Fiatalságunk megőrzése érdekében mégiscsak töltsünk kevesebb időt a képernyők előtt
Amennyiben késő esti vagy éjszakai órákban éri szervezetünket a kék fény, ez negatívan befolyásolja az egészséges circadian ritmusunkat: éjszaka álmatlanul forgolódunk, nappal pedig fáradtan tántorgunk. Nem érdemes tehát okostelefonunkat az ágyba magunkkal vinni, vagy esti olvasáshoz tabletet használni. Egy nyugodt éjszakai alvás, stresszmentes életmód csodákat képes tenni arcbőrünkkel.