Útmutató a fényvédelem útvesztőiben

Nekünk, akik a 70-es és 80-as években éltük gyerekkorunkat, még teljesen más viszonyunk volt a napozáshoz, mint a most felnövő generációknak. Úgy gondoltuk, hogy nem nézünk ki elég jól vagy elég egészségesen, ha nem barnulunk le a nyár során csokoládéra. Mindent megtettünk a hőn áhított szín eléréséért: kakaóvajjal bekenekedve órákat süttettük magunkat a napon, időnként rák vörösre lepirulva, majd a bőr kellemetlen égő érzését tejföllel enyhítve. Szeptember elején, az új tanév kezdetén, alkarunkat egymás mellé illesztve hasonlítgattuk, hogy ki a barnább.

Pár évtizede azonban egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a nap ultraibolya sugárzása nagymértékben szerepet játszik a bőrrák kialakulásában, és köszönhetően a különböző médiumokban folytatott széles körű tájékoztatásnak, ma már a legtöbb ember tisztában van azzal is, hogy a bőrrák egyik típusa, a melanoma (festékes bőrrák) rövid időn belül halálos lefolyású is lehet. Bár az internet áltudományos híreinek köszönhetően sok emberben bizalmatlanság van a fényvédő krémek használatát illetően, az igazság az, hogy komoly védelmet nyújtanak a napfény potenciálisan életet veszélyeztető káros sugaraival szemben. Két nemrégiben elvégzett ausztrál klinikai vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a fényvédő krémet rendszeresen használók körében a melanoma gyakorisága 50%-kal csökkent. Ez bizony nem kevés! És természetesen fényvédő krémek segítségével megelőzhető a kellemetlen, látványra sem túl megnyerő napégés, valamint az idő előtti bőröregedés is. Úgyhogy használjuk őket bátran és rendszeresen!

Milyen napsugarak ellen kell védekezni?

A Nap földfelszínt elérő káros ultraibolya sugarainak két fajtája van: a hosszabb hullámhosszúságú UVA-, és a rövidebb hullámhosszúságú UVB-sugarak. A napsugárzás kb. 20-szor több UVA sugárból áll, mint UVB-ből.  Mindkettőnek szerepe van a bőrrák kialakulásában.  Ezen kívül a következő hatásokkal bírnak:

• UVA-sugarak: a bőr mélyebb rétegeibe hatolva károsítják a kötőszövetet, mely következtében a bőr veszít rugalmasságából, ily módon felgyorsítják a bőr öregedését, ráncokat, pigment foltokat okozva. Ezek a sugarak átjutnak az ablaküvegen.
• UVB-sugarak: a bőr leégéséért felelősek, hatásukra a bőrben D-vitamin termelődik. Ezek a sugarak nem jutnak át az ablaküvegen.

A fényvédőkrém flakonjain található SPF érték (sun protective factor) arról ad információt, hogy a termék milyen mértékben nyújt védelmet az UVB-sugarakkal szemben. Ha valaki például 10 perc alatt ég le a napon, egy SPF 15 fényvédőkrém használatával 15-ször annyi idő alatt, vagyis kb. 150 perc alatt ég csak meg a bőre. Ez azonban csupán egy körülbelüli becsült érték, mert függ a bőrtípustól, a napsugárzás intenzitásától és a felkent fényvédőkrém mennyiségétől is. Fontos megemlíteni, hogy az SPF skála nem lineáris: SPF 15-ös fényvédő az UVB-sugarak 93%-át, SPF 30-as fényvédő a 97%-át, míg az SPF 50-es fényvédő a 98%-át blokkolja. Ha így nézzük egy SPF 30-as fényvédő az UVB sugarakkal szemben csupán 4%-kal nyújt nagyobb védelmet, mint a fele akkora, SPF 15-ös fényvédő. A magas faktorszámú, SPF 75-ös vagy SPF 100-as fényvédőkrémek nem nyújtanak arányosan nagyobb védelmet, mint pl. egy SPF 30-as fényvédőkrém, ezért az SPF jelzés ily módon félrevezető, hamis biztonságérzetet nyújtva használóinak. Ebből az okból kifolyólag az Európai Unio területén a fényvédőkrémek SPF értékét 50+ számértékben maximalizálták.

A fényvédőkrémek megválasztásánál fontos szempont, hogy ne csak az UVB-, hanem az UVA-sugarakkal szemben is védelmet nyújtsanak. Mivel az UVA-sugarak nem okoznak napégést, közvetlenül a bőrünkön nem érzékelünk figyelmeztető jeleket káros hatásukra vonatkozóan, ezért ilyen szempontból ezek a sugarak még veszélyesebbek. Az új előírások alapján a korszerű fényvédő krémeknek, az UVA-sugarakkal szembeni védelmének legalább az UVB-sugarakkal szembeni védelem 1/3 részével rendelkezniük kell. Azoknál termékeknél, amelyek eleget tesznek ennek a feltételnek, ezt a tulajdonságukat a flakonjukon karikába írt UVA jelzéssel tüntetik fel. Sajnos nem minden fényvédő rendelkezik ezzel, ezért érdemes a gyógyszertárakban kapható, megbízhatóbb, magasabb árfekvésű fényvédőt beszerezni.

Érdekesség, hogy a Napnak nem csupán az ultraibolya, hanem az infravörös sugarai is káros hatással vannak bőrünkre. Az infravörös sugarak ugyanis szabad gyökök képződésén keresztül károsítják a bőr kollagén rostjait. A fényvédők aktív hatóanyagai hatástalanok az ilyen sugárzással szemben, viszont a különböző antioxidánsok hatásosak. A korszerű fényvédőkrémek ezért antioxidánsokat is tartalmaznak.

Fényvédőkrémek használatáról: hogy csináljuk jól?

Fényvédőkrémek felkenésénél az ajánlott mennyiség 2 mg/cm². Ez az útmutatás a gyakorlatban persze nehezen alkalmazható. Meglepő, mégis igaz: a legtöbb ember az előírt mennyiségnek csupán ¼ -½ részét keni magára. Amennyiben csak az előírt mennyiség felét kenjük magunkra, az a flakonok feltüntetett SPF-érték négyzetgyökének megfelelő fényvédelmet fogja nyújtani, ami pl. SPF 30 esetén csupán SPF 5,5. Mivel az előírt 2 mg/cm² mennyiséget szinte lehetetlen jól elkenni, mindig tudatosítsuk magukban, hogy valószínűleg jóval kevésbé vagyunk védettek UV-sugarakkal szemben, mint ahogy azt a flakonjelzés alapján gondolnánk!

Egy átlagos méretű felnőtt napfénynek kitett területeire kb. egy 2 cl űrtartalmú pálinkás pohárnyi fényvédő krémet ajánlott felkenni, és ez az útmutatás a mindennapi gyakorlatban már egészen jól alkalmazható. Fontos, hogy a fényvédő krémeket már kb. 20 perccel a szabadban való tartózkodás előtt fel kell vinni a bőrre, valamint két óránként ill. úszást vagy kifejezett izzadással járó fizikai aktivitást követően ismételten alkalmazni kell őket.

Fizikai fényvédők vs. kémiai fényvédők

A fényvédőknek hatásmechanizmusuk alapján két nagy csoportja van: fizikai és kémiai. Ezek fizikai ill. kémiai filtereket tartalmaznak, de ma már legtöbb fényvédő krémekben kombinálva használják őket. A fizikai filterek visszaverik és szétszórják az UV-sugarakat, míg a kémiai filterek – bár egyes típusuk szintén képes szétszórni a káros sugarakat – többnyire elnyelik azokat. Mindkét fényvédő típus rendelkezik kedvezőbb és kevésbé előnyös tulajdonságokkal. A fizikai filterek általában fotostabilak, tehát napfény hatására nem bomlanak el, viszont egyes kémiai filterek nem azok.  Ilyen kémiai filter pl. az avobenzon, viszont más filterrel kombináltan alkalmazva könnyen stabilizálható. A fizikai filterek általában biztonságosan alkalmazhatók, viszont bizonyos kémiai szűrők allergiás bőrreakciót okozhatnak. A kémiai fényvédők szembe kerülve irritációt, égő érzést és könnyezést váltanak ki. A fizikai fényvédők felkenését követően azonnal kifejtik fényvédő hatásukat, míg a kémiai fényvédők esetében ehhez szükséges kb. 20 percet várnunk.  A kémiai filterek általában az UVA- és UVB-sugárzás szélesebb spektrumát lefedik, mint a fizikai filterek, de ez természetesen függ az adott filter típusától. A fizikai fényvédő leginkább kifogásolt tulajdonsága, hogy nehezen kenhetők, ragadnak, felkenésük után általában fehér foltot hagynak a bőrön. Könnyebben le is dörzsölhetők, így gyakrabban kell őket újra kenni. A kémiai fényvédők viszont színtelenek, könnyebben felvihetők a bőrre, így sokkal kedvezőbb kozmetikai megjelenést adnak.

• Fizikai UV filterek: titanium dioxid (TiO₂), cink oxid (ZnO)
• Kémiai UV filterek: Octylcrylen, Avomenzon, Octinoxat, Octisalat, Oxybenzon, Homosalat, Heloplex, 4-MBC, Mexoryl SX és XL, Tinosorb S és M, Uvinul T 150, Uvinul A Plus

Használható-e a tavalyról megmaradt fényvédő?

A legtöbb fényvédő krém felbontás nélkül 3 évig tartja meg minőségét. Tehát felbontatlanul használhatjuk a tavalyról megmaradt terméket, viszont ha múlt évben felbontottuk, ki kell dobni. A legtöbb fényvédőkrém flakonján vagy tubusán a lejárati dátum fel van tüntetve, ha esetleg nincs, érdemes a vásárlás dátumát ráírni.

Ne használjuk az olyan fényvédőt, amelynek színe vagy konzisztenciája megváltozott!

Amennyiben a fényvédő krémet a használati előírásnak megfelelően, kellő mennyiségben és gyakorisággal alkalmazzuk, egy tubus vagy flakon fényvédő nem tart ki sokáig. Egy kupicányi mennyiség kb. 20 milliliternek felel meg, ez alapján egy 120 milliliteres kiszerelésű termék kb. 6 felkenésre lesz elegendő.

A fényvédő krémekkel kapcsolatos aggodalmakról

A legnagyobb aggodalom a kémiai fényvédőkben használatos oxybenzont illeti, ugyanis felmerült ezzel a molekulával kapcsolatban, hogy hatással van a szervezetben termelődő bizonyos hormonokra (elsősorban a tesztoszteronra). Egy korábbi kísérlet alapján az oxybenzon nőstény patkányokban a méh méretének és tömegének látványos növekedését okozta. Figyelmesen végigkövetve ezt a kísérletet azonban kiderül, hogy a patkányokat 4 napon keresztül, szájon át, nagy mennyiségű oxybenzonnal etették. Emberi szervezetbe ez a mennyiség fényvédőkrém alkalmazásával úgy jutna be, ha 70 éven keresztül, minden áldott nap, az egész bőrfelszínre, az előírtnál nagyobb mennyiségben alkalmaznánk. Ez pedig természetesen az átlagos gyakorlattól igen távol áll.

Ismert azonban, hogy az oxybenzon bizonyos mennyiségben felszívódik a bőrben, bejut a vérkeringésbe, és kiválasztódik a vizelettel, szoptató anyák esetében az anyatejjel. Mivel terhes és szoptató anyákon és magzatukon ill. csecsemőjükön klinikai vizsgálatokat általában etikai okok miatt nem szoktak végezni, nem ismert az ilyen módon kiválasztódó, majd a fiatal szervezetbe bekerülő oxybenzon hatása. A biztonság kedvéért ezért terhes és szoptató anyáknak tisztán fizikai fényvédők használata javasolt.

A másik interneten fellelhető negatív híresztelés egy kémiai filterként használat A-vitamin származékkal, a retinyl palmitáttal kapcsolatos. Feltételezések alapján ez a molekula a bőrt érő UV-sugárzás hatására felbomlik, majd káros szabad gyökök képződését generálva, ezen keresztül a sejt DNS-állományában mutációkat előidézve, bőrrák kialakulásához vezet. Ezt a feltételezést azonban eddig szintén nem sikerült alátámasztani semmilyen tudományos klinikai vizsgálattal. Fényvédő krémet rendszeresen használók körében is kialakulhat bőrrák, azonban ezért valószínűleg a korábban elszenvedett napfényártalom, és nem a fényvédőkrém használata a felelős. Fényvédőkrém rendszeres használata egyértelműen csökkenti a jövőben a bőrrák kialakulásának esélyét!

A fényvédőkrémek okozta allergiás bőrreakciókról

Fényvédőkrém használatát követően kialakuló allergiás bőrkiütés esetén nem feltétlenül egyértelmű, hogy a fényvédőben található aktív hatóanyag a felelős. Az ilyen, aktív hatóanyaggal szembeni valódi allergiás reakció meglehetősen ritka (általában a kémiai filterként funkcionáló para-amino-benzoesav -PABA- okozza). Sokkal gyakoribb, hogy az ilyen bőrreakciót a fényvédő készítmény inaktív hatóanyagai hozzák létre. Emulgeálószerek, tartósítószerek, illatanyagok, növényi kivonatok, antioxidánsok, sőt „természetes” hatóanyagok inkább kiválthatnak allergiás bőrreakciót. Mivel legtöbb fényvédő készítmény több ilyen inaktív hatóanyagot tartalmaz, általában nem könnyű beazonosítani a bőrtünet kiváltásáért felelős kémiai anyagot. Az allergiás kiütések általában a fényvédőkrém használatát követő 3-5. napon jelentkeznek. Ilyen esetben olyan tisztán fizikai fényvédők használata javasolt, melyek a lehető legkevesebb inaktív összetevőt tartalmazzák.