Mitől korpásodik a haj?

A korpásodás valójában nem is a haj, hanem a hajas fejbőr betegsége. Lényegében a fejbőr fokozott hámlásáról van szó, ami többféle kóros folyamatra vezethető vissza.

A bőr legfelső rétege a hám (ún. epidermis) több sejtrétegből áll. A hámot alkotó hámsejtek a legalsó sejtrétegben osztódás során képződnek, majd fokozatosan egyre feljebb kerülnek, és körülbelül 28 nap múlva hámlanak le a legkülső rétegről. „Vándorlásuk” során lényeges alakbeli változáson mennek keresztül: eltűnik belőlük a sejtmag, a sejteket kizárólag szarufehérje (ún. keratin) tölti ki, és lemezesen összepréselődnek. A lemezeket alkotó hámsejtek végül elveszítik az őket összekapcsoló sejtelemeket (ún. desmosomák) is, így a lemezek elválnak egymástól, normális esetben észrevétlen hámlás formájában leválnak a testfelszínről. Előfordul azonban, hogy valamilyen oknál fogva (pl. gyulladás) a sejtek ezen „vándorlása” felgyorsul, és a hámsejtek különböző alkotó elemei, így az őket összekapcsoló desmosomák sem tűnnek el időben, ennek következtében több összetapadt sejtből álló nagyobb hámlemezek válnak le, amit mi korpaként érzékelünk.

Mik a korpásodás okai?

Számos tényező kiválthatja a bőr gyulladását, irritációját, fokozott hámlását:

• Seborrhoeas bőrgyulladás: a seborrhoea – a faggyúmirigyek túlműködése – önmagában is fokozza a bőr gyulladásos hajlamát, ezen kívül kedvez bizonyos mikroorganizmus elszaporodásának is. Ez a mikroorganizmus az ember normál bőrflórájához tartozó sarjadzó gomba, a Malassezia furfur (régebbi nevén Pityrosporum ovale). A faggyúmirigyek legnagyobb sűrűségben a hajas fejbőrön, az arcon, a mellkas és a hát felső részén fordulnak elő, ennek megfelelően a fejbőr mellett gyakran ezeken a területeken is láthatóvá válnak a vörös, gyulladt, hámló foltok. A faggyútermelés fokozott újszülöttkorban és csecsemőkorban, ilyenkor a fejbőrön tapadó, nehezen leváló koszmó képében jelentkeznek a jellegzetes seborrhoeas bőrtünetek. Serdülőkorban a hormonális változások ismét serkentik a faggyúmirigyek működését, ezért serdülőknél, fiatal felnőtteknél fordul elő főleg seborrhoeas korpásodás. Bizonyos betegségek (pl. Parkinson-kór, HIV-fertőzés, más immunrendszeri betegségek) hajlamosíthatnak súlyosabb fokú seborrhoeas bőrtünetek kialakulására.
• Nem megfelelő hajápolás: például a túl gyakori hajmosás, vagy a túl forró levegővel történő hajszárítás, kiszárítja, ingerli, irritálja a fejbőrt, megakadályozza, hogy kellő mennyiségű faggyú termelődjön.
• Samponok, hajfestékek, színezőkkel szembeni allergia: ilyenkor a tünetek jelentkezhetnek a használat után azonnal, kifejezett égő-viszkető, gyulladt fejbőr képében, vagy később, kevésbé heves, hámló, krónikus ekzema formájában.
• Atópiás dermatitisz: elsősorban gyermekkorban jelentkező gyakori, veleszületett hajlam talaján kialakuló ekzema fajta. A sajátos viszkető, vörös, száraz foltok mellett gyakran látunk a hajas fejbőrön is korpádzó hámlást.
• Pikkelysömör: általában más testtájakon is vannak karakterisztikus gyulladt, pikkelyesen hámló tünetek, de előfordulhat, hogy csak a hajas fejbőr érintett (ilyenkor általában vaskos, hófehér felrakódást látunk).

Hogyan kezelhető a korpásodás?

A korpásodás igen makacs állapot, a tünetek sajnos időről időre kiújulnak, ezért az érintettek részéről a kezelés komoly odaszánást, türelmet igényel. Mivel a tünetek hullámzó lefolyást mutatnak, a panaszok intenzitásától függően a kezelés is változó.

Enyhébb esetekben elegendőek a különböző recept nélkül kapható gyógysamponok. Zink pyrithion (Head & Shoulders), kátrány (Neutrogena T/Gel), szalicilsav (Neutrogena T/Sal), szelénium szulfid és ketokonazol (Nizoral) hatóanyag tartalmú samponoktól várható javulás. Ezek egy része segíti az elhalt hámsejtek leválását, vagy antibakteriális és antimikotikus hatás révén csökkenti a gyulladást. Fontos, hogy túl sok ideig nem célszerű egyfajta sampont használni, mert így az elveszítheti hatékonyságát, ezért ajánlott a különböző hatóanyag tartalmú készítményeket időnként váltogatni.

Érdemes hangsúlyt helyezni a stresszhelyzetek megfelelő kezelésére, az egészséges táplálkozásra (telítetlen zsírsavakban, zinkben és B-vitaminokban gazdag ételek fogyasztása), zsírosodásra hajlamos hajnál a gyakori hajmosásra. Nyáron a napfény és a mértékletes napozás javíthat a tüneteken.

Makacs esetekben célszerű bőrgyógyászt felkeresni, aki egyrészt segítséget nyújt a kiváltó ok tisztázásában, másrészt a hatékonyabb kezelés (vényköteles oldatok, emulziók, hajpakolások) alkalmazásában.