Biztonságos napozás?
Beköszöntött a tavasz, és hamarosan itt a nyár. Megszokott, hogy ilyenkor a bőrgyógyászok rázendítenek az „óvjuk a bőrünket a káros napsugaraktól” mondókájukra. Kétségtelen és tudományosan egyértelműen bizonyított, hogy a nap ultraibolya sugárzása és bizonyos bőrdaganatok, valamint a bőr öregedése között szoros az összefüggés. Másrészt viszont a D-vitamin termelődéshez szintén nélkülözhetetlen, hogy bőrünket bizonyos mennyiségű napfény érje, és a szabadban tartózkodás érezhetően javítja kedélyállapotunkat is. Komoly dilemma tehát, hogyan és milyen mértékben tegyük ki a bőrünket a napsugárzásnak, anélkül, hogy visszafordíthatatlan károsodást okoznánk, de érvényesüljön az említett kedvező hatás.
Mennyi napozás szükséges az optimális D-vitaminszint eléréséhez?
A megfelelő D-vitaminszint eléréséhez szükséges napozásnál figyelembe kell venni a földrajzi elhelyezkedést (az egyenlítőtől való távolságot), az évszakot, a napszakot, különböző légköri tényezőket és elsősorban az illető bőrtípusát.
A bőrben történő D-vitamin termelődéshez a napfény UVB-sugaraira van szükség. Magyarországon a téli hónapokban az alacsony napállás miatt az UV-B sugarak nem tudnak áthatolni a légkörön. A tavaszi-nyári időszak viszont feltétlen alkalmas a bőrben történő D-vitamin szintézisre. A bőr pigmentáltsága azonban nagymértékben befolyásolja, hogy mennyi UV-B sugárzás tud elnyelődni benne. A sötétebb, barnább bőr ugyan védettebb a bőrrákkal szemben, de kevesebb UV-B sugárzást tud elnyelni, így az ilyen bőrűeknek több időt kell a napon tölteni az optimális D-vitaminszint eléréséhez. A feketéknek például hatszor annyi időt kell a napon tartózkodniuk ugyanannyi D-vitaminszint eléréséhez, mint a fehéreknek.
A nyári hónapokban 11 és 15 óra között ajánlott a direkt napon tartózkodás elkerülése. 8 és 11 óra között, illetve 15 és 18 óra között az érzékenyebb, fehérebb bőrűeknek 15-20 perces, a kevésbé fehér bőrűeknek 20-30 perces napozás is elégséges. A napon tartózkodás során elegendő, ha a bőrfelszín csupán egynegyed részét érik a napsugarak. Miután a testünket borító bőrfelület minden része ugyanúgy alkalmas az UVB-sugárzás „fogadására”, ezért nem feltétlenül kell az arcot napoztatni. Az arc ugyanis csak a testfelület 9 százalékát adja, és a napfény hatására kialakuló bőröregedési jelek is itt a legszembetűnőbbek. A lábak például a testfelszín 36 százalékát adják, azaz nyáron, napsütéses időben, csupán az alsó végtagok napoztatásával is fedezhetjük a napi D-vitamin szükségletet.
Fontos megjegyezni, hogy többnyire már az őszi időszakban kimerülnek a szervezet nyár folyamán felhalmozott D-vitamin raktárai, ezért ilyenkor feltétlenül szükséges gondoskodni a megfelelő utánpótlásról. Ilyen célra azonban ne a szoláriumozást, hanem táplálék kiegészítőket használjunk!
Hogyan hat a napfény a kedélyállapotunkra?
Több felmérés alapján az északi népek depresszióra hajlamosabbak, mint a déliek, valamint a téli, fényhiányos időszakban gyakoriak a hangulati mélypontok. Bizonyára mindannyiunk tapasztalta, hogy tavasszal és nyáron napsütés hatására kedélyállapotunk is javul. Ennek oka, hogy napsugárzás hatására agyunkban (a köztiagyban elhelyezkedő tobozmirigyben) egy „boldogság hormon” ún. szerotonin termelődik. Ennek az idegsejtek között ingerületátvivő, információt továbbító kémiai anyagnak számos kedvező hatása van: javítja a hangulatot, csökkenti a félelmeket, kiegyensúlyozottabbá tesz bennünket, egy másik hormonnal (ún. melatonin) együttesen szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusunkat. A szerotonin termelődését azonban a látható fény hullámhossztartományában eső napsugarak, a látóidegen keresztül stimulálják. Nem szükséges tehát ehhez bőrünket a káros ultraibolya sugaraknak kitennünk.
Praktikus napozási tanácsok: