Hogyan működnek a barnító krémek?

A nyár közeledtével a bőrgyógyászok gyakran hangoztatják a napfény UV-sugarainak bőrre kifejtett káros hatásait. Mégis sokan vágyakoznak a barna bőrszín megszerzésére, és nem szívesen „világítanak mentőautóként” a strandokon sem. Lehetséges alternatívaként felmerül a különböző barnító krémek használata. Hogyan hatnak ezek? Alkalmazásuk hordoz-e egészségügyi szempontból veszélyeket?

A barnító krémekben használt kémiai anyag egy cukormolekula, a dihidroxi-aceton (rövidítve DHA). A kereskedelmi forgalomban kapható különböző barnító krémek 3-5%-ig tartalmaznak DHA-t. Nyilvánvalóan minél magasabb a koncentráció, annál kifejezettebb a barnító hatás, viszont annál nagyobb eséllyel alakulnak ki foltok az alkalmazást követően. A bőr önbarnítók hatására kialakuló narancsos árnyalatáért általában a bőrtípushoz választott túl magas DHA-koncentrációjú termék a felelős. Néhány barnító krém egy másik kémiai anyagot, erythrulose-t is tartalmaz, mely kozmetikailag egy kellemes, bronzosabb színárnyalatot ad a bőrnek. Az erythrulose a DHA-hoz hasonlóan, de lassabban fejti ki hatását, így a két anyag együttes alkalmazásával hosszabb ideig tartó barna színt érhetünk el. Egyes termékek zöld pigmenteket is tartalmaznak, hogy enyhítsék a narancssárga hatást.

Bár a dihidroxi-aceton bőr barnító hatását már az 1920-as években egy német tudós, röntgen folyamat tanulmányozása közben megfigyelte, mégis csak az 1960-as években kezdték el az ilyen célra használt krémeket forgalomba hozni. A különböző felfedezésekhez gyakran nem várt módon, véletlenszerűen vezet az út. Itt is ez történt: az 50-es években Eva Wittgenstein ún. glikogéntárolási betegségben szenvedő gyerekeket kezelt szájon át DHA-val, és megfigyelte, hogy ha a DHA a gyerekek bőrére kerül, elszínezi azt.

A DHA a bőrfelszín elhalt szarusejtjeiben fejti ki barnító hatását. Az ilyen elhalt sejtekben lévő aminosavak kémiai reakcióba lépnek a DHA-val, mely során ún. melanoidok képződnek. Ez a kémiai reakció az ún. Maillard reakció, mely hő hatására játszódik le szénhidrátok és aminosavak között. Ennek a kémiai reakciónak köszönhetően barnul meg az étel (pl. hús) főzés közben. Az elhalt bőrsejtekben ily módon képződött melanoidok kémiai struktúrájuknak megfelelően a látható fény bizonyos hullámhosszúságú sugarait nyelik el, ami a bőr szemmel érzékelhető barnaságát eredményezi.

A DHA azonban ezt a hatását a bőrre kenve nem azonnal fejti ki. A barnító effektus 2-4 óra elteltével indul be, és akár 72 óráig is eltart. Mivel az ily módon kialakuló barnaság az elhalt szarusejtekben végbemenő kémiai reakció eredményeként alakul ki, legfeljebb 10 napig tarthat, és a szarusejtek lehámlásával fokozatosan halványodik, ezért a barnító krémek rendszeres használata szükséges a tartós hatás eléréséhez.

A barnító krémek használatával tehát rizikómentesen, a nap UV-sugárzásának bőrt károsító hatásának kiiktatásával érhetjük el a kívánt barna bőrszínt. Fontos azonban megjegyezni, hogy az így megszerzett barnaság nem ad természetes védelmet a nap káros ultraibolya sugaraival szemben, és nem védi bőrünket a leégéstől sem. A természetes napfényhatás során megszerzett barnulás folyamán ugyanis melanin termelődik a bőrben, ami biztosítja ezt a fokozatosan kialakuló védelmet. A barnító krémek hatására képződő melanoidok ugyanezt a védő hatást nem nyújtják. Másrészt klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy barnító krémek használatát követően a bőr ultraibolya sugarakkal szembeni érzékenysége fokozódik. Egy 2007-ben elvégzett berlini kutatás szerint, 24 órával a barnító krém használatát követően, UV-sugárzás hatására a bőrben kialakuló szabad-gyökök mennyisége 180%-kal volt magasabb, mint a kezeletlen bőrfelületen.

A barnító krémek – az esetleges allergiás reakciókon túl – nem okozhatnak komolyabb problémát, és biztonságosan alkalmazhatók. Fontos azonban figyelembe tartani, hogy használatuk mellett fokozottan ügyelni kell a megfelelő fényvédelemre!

Végül nem árt tudatosítani magunkban; a barna bőr divatos megítélése kultúránként és koronként változik. A múlt század elejéig a fehér bőr az arisztokrácia és az előkelőség szimbóluma volt, és napjainkban is vannak olyan országok (pl. bizonyos ázsiai országok), ahol az emberek gondosan védik bőrüket a napfénytől, mert a kevésbé pigmentált bőr dívik.  Nem muszáj tehát mindenáron követni az aktuális divatirányzatot!