Kell-e diétázni az ekcémás gyermeknek?

Bőrgyógyászként szinte napi gyakorisággal szembesülök azzal, hogy milyen sokan gyanítanak ételallergiát bőrtüneteik hátterében. Az ilyen feltételezés különösen általános ekzemás gyermek szülei részéről, ami sajnos nem ritkán, tévesen, gyermekorvosok által is megerősítést nyer. A gyakori forgatókönyv szerint az aggódó szülők elviszik ekcemás (un. atópiás dermatitiszben szenvedő) csecsemőjüket vagy kisgyermeküket a gyermekorvoshoz, aki a szoptató anyának vagy a kisdednek tejmentes, vagy tej-, tojás, és gluténmentes diétát javasol. Számtalanszor találkoztam olyan komoly lelkiismeret furdalással bíró szoptató anyával, akik csecsemője bőrtünetének fellángolását annak tulajdonította, hogy nem tartotta be elég szigorúan az előírt diétát, „bűnözött”. Nem felejtem el azt az édesanyát, aki hónapokig csak lecsót mert enni, persze közben csecsemője bőrtünete mit sem változott.

Mi a valós összefüggés az atópiás dermatitisz és az ételallergia között?

Az ekcémás gyermekek körében valóban gyakrabban lehet számítani ételallergia kialakulására, de nem olyan mértékben, mint azt sokan vélik, és a kettő közötti kapcsolat megítélése is általában téves. Egy nemrégiben elvégzett klinikai vizsgálat alapján, a 3-18 hónapos korú ekcémás gyermekek közül –még ha a bőrtünetek enyhék is voltak- kb. 15%-ban fordult elő valós ételallergia. Általánosságban elmondható, hogy minél súlyosabbak az ekcémás tünetek, annál nagyobb az ételallergia kialakulásának esélye, ez súlyos atópiás dermatitiszes gyermekek esetében akár a 30-40%-ot is elérheti. Fontos azonban megemlíteni, hogy az ekcémás gyermekek 85%-ának nincs ételallergiája!

Sokan úgy gondolják, hogy az ekcémás bőrtüneteket az ételallergia okozza, holott ennek éppen a fordítottja igaz: az ekcéma következtében alakul ki az ételallergia. Ételallergiában a korai típusú tünetek un. IgE-mediálta immunreakció következtében alakulnak ki, vagyis az IgE-antitesteknek (IgE-immunglobulin) központi szerepük van az allergiás reakció létrejöttében.  Az atópiás dermatitszben szenvedő gyermek bőrének védekező képessége (un. barrier funkciója) sokkal kevésbé működik jól, valamint a viszkető bőrtüneteket a gyermek gyakran vakarja, ezért a különböző étel allergének könnyen bejutnak a bőrbe, ami az immunrendszert az ellenük történő specifikus IgE-ellenanyagok termelésére serkenti. A vérből történő allergiavizsgálatok (un. specifikus IgE-tesztek vagy Prick-tesztek) ezeket az ellenanyagokat mutatják ki, viszont az emelkedett ellenanyagszint önmagában még nem jelent feltétlenül ételallergiát, csak azt igazolja, hogy az immnrendszer felismerte a termelődésüket kiváltó étel allergént, és érzékennyé vált vele szemben (orvosi nyelven úgy mondjuk, hogy szenzibilizálódott).

A másik gyakori feltételezés, hogy bizonyos ételek hatására fellángolnak az ekcémás tünetek, ezért a bőrtünetek kezelésében kulcsfontosságú ezen ételek kiiktatása az étrendből. Általában azonban ezek a diéták önmagukban nem javítanak a bőrtüneteken, ezért egyértelmű –allergia vizsgálatokkal és megfigyelésekkel alátámasztott- ételallergia kivételével teljesen feleslegesek az ilyen megszorítások. Nem beszélve arról, hogy ez gyermekeknél táplálkozási hiánybetegséget idézhet elő, és hátrányosan befolyásolhatja a növekedést és a fejlődést.

Kik azok az ekcémás gyermekek, akiknél érdemes allergia vizsgálatokat végezni?

Fölösleges és egyáltalán nem praktikus valamennyi atópiás dermatitiszben szenvedő gyermeknél az allergia teszteket elvégezni!

Két esetben viszont indokolt:

1. Amennyiben a bőrtünetek jól beállított, lelkiismeretesen végrehajtott helyi kezelés ellenére sem javulnak.
2. Ha a kórelőzményben bizonyos étel elfogyasztását követően korai típusú allergiás reakcióra utaló tünetek (ezekről később még írok) szerepelnek.

Mik a leggyakoribb ételallergiák gyermekkorban?

Ebben az életkorban a leggyakoribb a tej-, tojás és földimogyóró allergia. Szezámmag, szója, hal, kagyló, rák, liszt és dióallergia lényegesen ritkábban fordul elő. A gyermekek többsége 3-5 éves korára kinövi a tehéntej ill. a tojásallergiát (tehéntej allergia esetén 80%-ban, tojásallergia esetén 50%-ban). Földimogyoró allergiánál ennek az esélye jóval alacsonyabb (kb.20%), tehát az ilyen típusú allergia általában az érintett életének végéig megmarad.

Mik az ételallergia tünetei?

Az allergiás tünetek lehetnek enyhébbek vagy súlyosabbak, és jelentkezhetnek percekkel vagy napokkal az adott étel fogyasztását követően. A legsúlyosabb allergiás reakció az un. anaphylaxiás reakció.

1. Korai tünetek: általában 15 perccel, ritkábban akár 2 órával az étel fogyasztását követően jelentkeznek. A panaszok igen sokszínűek lehetnek: csalánkiütés (urticaria), az ajkak, a szem körüli terület vagy az arc ödémás duzzanata, hasfájás, hányás, hasmenés, nehézlégzés, nyelvduzzanat, nyelési nehezítettség, rekedt hang, a torokban gombócérzés, súlyos esetben eszméletvesztés. Ilyen reakcióknál az allergia tesztek általában pozitívak.
2. Későbbi tünetek: jóval ritkábbak. A reakciót kiváltó étel fogyasztását 2-8 órát követően az ekcémás bőrtünetek súlyosbodhatnak, hányás, vagy hasmenés jelentkezhet. Az allergia tesztek ilyen esetekben általában negatívak.
3. Igen későn jelentkező tünetek: nagyon ritkán fordulnak elő, többnyire az étel fogyasztását 1-3 nappal követően, és az allergiatesztek ilyenkor nem nyújtanak segítséget, mert szinte mindig negatívak.

Milyen allergia vizsgálatokat lehet elvégeztetni?

1. Specifikus IgE-teszt (RAST-teszt néven ismert)

 Az ilyen vizsgálatnál, a vérvétel során levett vérmintában, a különböző étel allergénekkel szemben termelődött IgE-ellenanyagok szintjét mérik meg. Ez a vérteszt különösen előnyös az olyan ekcémás személyeknél, ahol a kiterjedt bőrtünetek miatt a később ismertetett bőrteszt nehezen, vagy egyáltalán nem kivitelezhető. A specifikus IgE-tesztnek magas az un. negatív prediktív értéke (ez azt jelenti, hogy ha a teszt negatív eredménnyel zárul, az nagy valószínűséggel megfelel a valóságnak, tehát korrekt), viszont igen alacsony a pozitív prediktív értéke (ha a teszt pozitív eredményt ad, akkor kevésbé valószínű, hogy ez korrekt), vagyis igen magas százalékban (kb. 50-60 %) kapunk fals pozitív eredményt. Különösen gyakoriak az enyhén emelkedett értékek ekcémában, asztmában, vagy szénanáthában szenvedő személyeknél, ezért ilyenkor ez különösen félrevezető lehet. Fenntartással kell értékelni az olyan eseteket is, amikor több élelmiszerre nézve pozitív eredményeket kapunk, mert több élelmiszerrel szembeni ételallergia extrém ritkán fordul elő. A felsoroltak miatt ez a teszt tehát semmiképpen sem alkalmas szűrővizsgálat elvégzésére!

2. Prick-teszt

Ennél a tesztnél gyárilag tisztított allergéneket visznek fel az alkar bőrére – hívják emiatt “alkaros bőrteszt”-nek is. A felvitt allergének a bőrön keresztül reakcióba lépnek a szervezettel, pontosabban a szervezetben jelen levő IgE-ellananyagokkal. Az ellananyagokhoz kötődve beindítják a bőrben a hisztamin felszabadítást, aminek eredményeképpen 15 percen belül olyan pukli alakul ki, mint egy szúnyogcsípés. Ennek a tesztnek a korábbi teszthez hasonlóan magas a negatív prediktív értéke, és alacsony a pozitív prediktív értéke.

Nagyon fontos, hogy a fenti két teszt egyike sem értékelhető –a gyakori fals pozitív eredmények miatt- önmagában, mindig össze kell vetni az eredményeket a pontos gyakorlati megfigyelésekkel. Szintén lényeges, hogy szűrővizsgálatra ne használjuk az ilyen allergia-teszteket, csak a gyanított ételallergia megerősítésére! Végül megemlíteném, hogy egyik teszt eredménye alapján sem tudjuk előre megítélni a potenciálisan kialakuló allergiás reakció súlyosságát.

    3. Provokációs vizsgálat

Az allergia vizsgálatok közül egyedül ez ad önmagában megbízható eredményt, de kivitelezése   időigényes, és körülményesebb, ugyanis a potenciálisan fellépő súlyosabb allergiás reakciók kivédése céljából kizárólag kórházi körülmények között elvégezhető. Ilyenkor a pácienstől megvonják az adott élelmiszert, majd újra adják, és megfigyelik, hogy a fogyasztását követően jelentkeznek-e a tünetek.

Végezetül fontos tudni, hogy atópiás dermatitiszben a bőrtünetek fellángolását, súlyosbodását számos tényező (pl. stressz, fertőzés, hideg környezet) kiválthatja, ezért nehéz megítélni a különböző ételek fogyasztásával kapcsolatos összefüggést. Ha azonban bizonyos élelmiszerek kiiktatása ellenére sem javulnak 2 héten belül egyértelműen a bőrtünetek, semmiképpen sem kell az adott ételre nézve a későbbiekben szigorú diétát tartani!