Az idei esős, borongós május után végre megérkezett a napsütötte, lelket is melengető június, de sajnos ezzel együtt itt vannak a szúnyogok is. Kétségtelenül kevés olyan állat él a Földön, ami több bosszúságot okozna az emberiségnek, mint ez a vérszívó rovar. Bár Magyarországon szerencsére nem kell tartani a szúnyogok által közvetített – nem ritkán halálos kimenetelű – fertőző betegségektől, mégis csípésük sok kellemetlenséget tud eredményezni.
Hogyan tudunk ellenük védekezni? Miért van az, hogy az egyik embert összevissza csipkedik, míg a másikat többé-kevésbé megkímélik? Hogyan kezeljük szúnyogcsípéseinket?
A szúnyogokról
Csak a nőstény szúnyogok szívják a vérünket, mert lepetézésükhöz szükségük van a benne lévő fehérjékre és vasra. Mindössze egy hónapig tartó rövid életük alatt, 2-3 naponta csapolják meg áldozatukat. A legtöbb faj a hajnali vagy a szürkületi órákban táplálkozik, de vannak olyan agresszívabb fajok, amelyek az egész éjszakát felhasználják erre a célra. A szúnyogok nyála egy optimálisan megkomponált koktél, érzéstelenítőből (így csípésük észrevétlen), véralvadás gátlóból (így a szívószervbe jutott vér nem alvad meg), értágító anyagokból (ezek lehetővé teszik, hogy még több vért tudjon kiszívni), továbbá enzimekből és fehérjékből áll (ezek segítenek eloszlatni a koktélt a szövetekben, és antibakteriális hatásuk is van). A vérszívás során a nyálban lévő testidegen anyagok, a bőr mélyebb rétegében található különböző sejtekből hisztamin felszabadulását váltják ki. Ez a hisztamin felelős a szúnyogcsípést kísérő heves viszketésért, bőrpírért és duzzanatért.
Az áldozatok kiszemelése
A szúnyogok áldozatukat első körben a csápjukon található érzékelők segítségével, a kilélegzett szén-dioxidon keresztül találják meg. Az emberi bőrt borító piheszőr szén-dioxid koncentrációját a szúnyog több száz méterről megérzi, és mágnesként vonzza. A nagyobb emberek (pl. felnőttek a gyerekekkel szemben) ill. a terhes nők –különösen a várandóság utolsó harmadában- több szén-dioxidot lélegeznek ki, ezért könnyebben válnak a szúnyogok prédáivá. Miután a szúnyog közelebb került áldozatához, újabb kémiai szagokat, jeleket keres. Az emberi verejtéket a bőrön lévő baktériumok lebontják, és így teljesen egyéni szagképek keletkeznek. Végső soron, a bőrünkön található különböző baktériumok aránya határozza meg, hogy milyen a szagunk, és mennyire vagyunk vonzóak a szúnyogok számára. Bizonyos dezodorok és parfümök használatakor megváltozik a bőrön található „jó baktériumok” és „rossz baktériumok” (pl. bizonyos staphylococcusok) aránya az utóbbi javára, ami csábítóan hat a szúnyogokra. A 0-s vércsoportú személy különös csemege számukra, senki sem tudja, miért. (Az ilyen embert hívja a népnyelv „édesvérű”-nek).
A szúnyog nagy, összetett szemeivel elsősorban a foltos, mozgó áldozatot veszi észre, míg egyszerű pontszemei fényre különösen érzékenyek, így a repülő rovart vonzza a fény és a világosabb színek is.
Végül a szúnyog a csápján és a szája körül található receptorok segítségével érzékeli a melegvérű áldozatból kibocsájtott hőt, aminek segítségével a bőrön történő landolást követően megtalálja a felszínhez legközelebb eső, vérszívásra ideális hajszáleret.
A szúnyogok optimális prédája tehát egy sportoló, erősen lihegő és verejtékező, 0-s vércsoportú, parfümmel agyonfújt kismama.
Tényleg a gyerekek a kedvelt áldozatok?
Mivel a gyerekek kevesebb szén-dioxidot lélegeznek ki, mint a felnőttek, a közvélekedéssel ellentétben kevésbé csípik őket a szúnyogok. A csípések viszont általában sokkal látványosabbak és súlyosabbak ebben az életkorban. A felnőtté válás során azonban a szervezet fokozatosan hozzászokik a szúnyog toxinhoz, így az általa kiváltott gyulladásos reakció is mérséklődik idővel.
A csípések kezelése
A megelőzésről
A szúnyogcsípés kémiai úton történő megelőzésének 3 fajta hatékony és biztonságos módszere van:
Az Amerikai Egyesült Államok hadserege fejlesztette ki a második világháború dzsungelharcaiban szerzett tapasztalatok alapján. Kezdetben Vietnámban és Délkelet-Ázsiában alkalmazták, polgári felhasználása 1957 óta tart. Korábban úgy gondolták, hogy a DEET blokkolja a rovarok szaglóreceptorait, újabb bizonyítékok azonban azt támasztják alá, hogy a szúnyogok egyszerűen csak nem nagyon szeretik ennek a kémiai rovarűző szernek a szagát. A kereskedelemben 10-30%-os koncentrációban kapható, és a koncentráció növekedésével arányosan nő a védelmet nyújtó órák száma: míg a 10%-os DEET csak 3 óráig, a 30%-os akár 6 óráig is védelmet biztosít. Szájba kerülve mérgező, szembe kerülve erősen irritáló hatású lehet, ezért ne kenjük arcra és kézfejekre.
A citromillatú eukaliptusz magas, örökzöld fa. Illóolaját a fa leveleiből és ágaiból nyerik vízgőz desztillációval. A szúnyogok kémiai receptorait blokkolja. Spray és oldat formájában kapható, és kb. 2 óráig biztosít védelmet. 3 éves kor alatt nem ajánlott használata.
A német Bayer cég fejlesztette ki a 80-as években, az USA-ban 2003 óta van forgalomban. Egy másik receptor blokkoló, tehát a szúnyog áldozatának felderítését akadályozza. 5-10%-os koncentrációban, spray és oldat formájában kapható, és már egész kicsi korban (2 hónapos életkor felett) is alkalmazható. Hatékonysága megegyezik a DEET-ével, de kevésbé bőrirritáló.