Mi az a napallergia?

A nyár közeledtével, ahogy melegszik a levegő, többségünk egyre több időt tölt a szabadban. Ilyenkor gyakran keresnek fel a rendelésemen „napallergiás” bőrpanaszokkal.

De mi is az a napallergia? Meg lehet-e előzni? Ha már kialakult, hogyan kell kezelni?

A köznyelven napallergiának nevezett bőrtünet hátterében valójában több, különböző okra visszavezethető bőrbetegség áll, amikben a közös, hogy a napfénynek kitett bőrterületeken alakulnak ki a zavaró kiütések.  A klasszikus értelemben vett napallergia (ún. solaris urticaria) meglehetősen ritka.

Az esetek döntő többségében a „napallergiás” bőrtünetek ún. polimorf fényexanthema-nak felelnek meg. A „polimorf” kifejezés arra utal, hogy a kiütések egyénenként változatos megjelenésűek lehetnek, de ugyanannál a személynél mindig azonos területeken, hasonló formában jelentkeznek. A betegség kialakulásában genetikai tényezők játszanak szerepet. A napfény (elsősorban UVA-sugarai) hatására a bőrben különböző molekulák szerkezete megváltozik, ami az erre hajlamos emberekben egy ún. késői típusú immunreakciót vált ki, ez pedig bőrkiütések megjelenését eredményezi. Leggyakrabban 20-40 éves nőket érint, és általában a késő tavaszi, korai nyári hetekben kezdődnek a kiütések, amikor a bőr hosszú szünet után (téli időszak) először van kifejezettebb napfényhatásnak kitéve. Általában több órás napon tartózkodást követően, a kézfejeken, karokon, vállakon, a dekoltázson és a lábszárakon, jellegzetes viszkető, 2-5 mm-es, vörös, összefolyó, kiemelkedő kiütéseket látunk. Az arc csak nagyon ritkán érintett. Amennyiben a bőrt nem éri ismételt napfényhatás, a kiütések pár hét alatt maguktól, nyom nélkül meggyógyulnak. Ha viszont a még tünetes bőr ismételten UV-sugárzásnak van kitéve, a kiütések súlyosbodnak és kifejezettebbé válnak. A bőrtünetek sajnos évről-évre az első kifejezettebb napfényhatás alkalmával kiújulnak. Megfelelő ruházattal, és széles spektrumú (UVB és UVA sugártartományban is védelmet biztosító) fényvédő krémek alkalmazásával kialakulásuk esélye azonban csökkenthető. Szintén hatásos, ha a bőrt fokozatosan, pár perces napon tartózkodással szoktatjuk hozzá az UV-hatáshoz. Abban az esetben, ha a már kialakult kiütések igen kifejezettek és zavaróak, érdemes bőrgyógyászt felkeresni, mert megfelelő szteroid-tartalmú krémekkel és antihisztamin tablettákkal a panaszok enyhíthetőek, és a gyógyulás folyamata gyorsítható.

Amennyiben napfényhatást követően pár perccel típusos csalánkiütések jelentkeznek, valódi napallergiával (solaris uticaria) állunk szemben. Ahogy ezt már említettem, ez egy nagyon ritka bőrbetegség. Általában 5-10 perces napon tartózkodást követően alakulnak ki a jellegzetes, viszkető csalángöbök, melyek általában pár óra alatt maguktól eltűnnek. A polimorf fényexanthemához hasonlóan itt is általában a karokon, vállakon, dekoltázson és a kézfejeken vannak bőrtünetek, és többnyire az arc itt sem érintett.

Fontos megjegyezni, hogy többféle gyógyszer (pl. pattanás kezelésére használt antibiotikumok) fényérzékenységet okoznak, ami azt jelenti, hogy napfény hatására a fénynek kitett bőrterület könnyebben leég. Ilyenkor ruházattal és fényvédő krémek használatával feltétlenül gondoskodni kell a megfelelő fényvédelemről!

Bizonyos kémiai anyagok (pl. különböző növényi nedvek) a bőrre kerülve szintén fényérzékenységet okozhatnak, és az is előfordul, hogy gyógyszer formájában vagy krémek (pl. fényvédő krémek) formájában a szervezetünkbe, bőrünkre került kémiai anyagok a napfény UV-sugárzásának hatására váltanak ki allergiás bőrreakciót.

Vannak olyan súlyos, több szervrendszert érintő autoimmun betegségek ill. veleszületett kórképek, ahol a napfény provokálja a jellegzetes bőrtünetek megjelenését.

Feltétlenül érdemes szakemberhez fordulni, ha napfény hatására furcsa, korábban nem jellemző kiütések jelentkeznek, mert előfordulhat, hogy ennek hátterében súlyosabb betegség áll, ami komolyabb kivizsgálást és kezelést igényel.