Tévhitek az anyajegyekkel és a festékes bőrrákkal kapcsolatban

Kellő ideje kongatják már a bőrgyógyászok a vészharangot ahhoz, hogy ma a legtöbb ember tudatába beivódott: az anyajegyekre oda kell figyelni, mert rosszindulatú festékes bőrrák (un. melanoma malignum) alakulhat ki belőlük. Ennek ellenére úgy tapasztalom, hogy számos tévhit van az anyajegyekkel és a festékes bőrrákkal kapcsolatban. Mik ezek?

„Elkapartam vagy megsértettem az anyajegyemet, biztos ettől bőrrákom lesz.”

Gyakran jönnek hozzám kétségbeesetten ilyen panasszal emberek, ez a vélekedés ugyanis nagyon elterjedt. Az anyajegyek azonban hasonlóan más bőrterületekhez, sérülésüket követően minden következmény nélkül gyógyulnak. A festékes bőrrák kialakulásában nem a mechanikus sérülés, hanem genetikai tényezők és az UV-sugárzás játszik szerepet.

„Az az anyajegy, ami szőrszálat tartalmaz, biztos nem alakult át daganatosan.”

Ez a tévhit nem annyira Magyarországon, inkább az angolszász területeken elterjedt. Kezdeti stádiumban azonban, amikor egy szőrszálakkal bíró anyajegy festékes bőrrákká alakul, a szőrszálak még nem tűnnek el. Ez csak a későbbi, előrehaladott állapotban, amikor a daganatos sejtek már elpusztítják a szőrszálat termelő szőrtüszőt, történik meg. A korai szakaszban tehát, amikor a melanoma még sikeresen gyógyítható, a szőrszál ott van a már kialakult festékes bőrrákban.

„Minden festékes bőrrák követi az ABCD-szabályt.”

Az anyajegyek önvizsgálatához az un. ABCD-szabályt szoktuk javasolni. Ez a mozaikszó a megfelelő angol szavak kezdőbetűit jelöli: „A” (asymmetry) az aszimmetrikus formát, „B” (border) az anyajegy szélét, „C” (color) a színelváltozásait, „D” (diameter) az átmérő változásait jelölik. Ha tehát egy anyajegy, amely korábban szabályos alakú, szimmetrikus volt, aszimmetrikussá válik, vagy ha a szabályos széle kezd elmosódni, egyenetlenné válni, ha a megszokott színe megváltozik, sötétebb lesz, vagy bizonyos részei kivilágosodnak, vagy ha az átmérője növekszik, feltétlenül bőrgyógyászhoz kell fordulni. Azonban erre a szabályra is, mint minden másra vonatkozik: kivétel erősíti a szabályt. A festékes bőrrák egy bizonyos agresszívabb típusa (un. nodularis melanoma) ugyanis már nagyon korai stádiumban a bőr mélyebb rétegei felé kezd el terjedni, ezért nem mutatja a bőrfelszínen a korábban említett kritériumokat. A festékes bőrrák egy ritkább formája (un. amelanoticus melanoma) – ami sajnos leginkább gyermekkorban jelentkezik – egyáltalán nem tartalmaz pigmentet, és gyakran jellegtelen, szemölcsre emlékeztető bőrszínű vagy vörös csomó formájában jelentkezi.

„Amennyiben egy anyajegy nem okoz panaszt, biztos nem alakult át rosszindulatú bőrrákká.”

Nagy tévedés! Annak ellenére, hogy a melanoma az egyik legagresszívabban terjedő daganat, hosszú ideig semmiféle panaszt nem okoz. Csak késői, előrehaladott stádiumban szokott fájni vagy vérezni, amikor már általában sokkal rosszabbak az életkilátások.

„A festékes bőrrákba nem lehet belehalni.”

Sajnos ez sem igaz. A halál oka nem a bőrön található melanoma, hanem az ebből kiinduló, nyirok- és vérereken keresztül történő szervi áttétek. A huszonéves nők körében a festékes bőrrák vezet a halálozási listán!

„Anyajegyek eltávolításánál a lézeres technika a legbiztonságosabb és a legkorszerűbb.”

A lézer fogalmát manapság sokak fejében misztikus homály burkolja. Legtöbben úgy gondolják, hogy az anyajegyek lézeres eltávolításakor nem sérül a bőr, ezért a beavatkozás fájdalommentes, nem okoz később heget. Ez azonban egyáltalán nem így van! Egyrészt ez a fajta eljárás ugyanúgy fájdalmas, és gyakran még feltűnőbb heggel gyógyul, mint a hagyományos, szikével történő kimetszés, másrészt a lézer elégeti, megsemmisíti az anyajegyet, így nincs lehetőség a későbbi szövettani vizsgálatra. A szövettani vizsgálat pedig nagyon fontos, mert teljes biztonsággal sok esetben csak ezzel lehet megállapítani, hogy egy bőrelváltozás valóban bőrrák-e, és ha igen, milyen mélyen érinti a bőr különböző rétegeit.

„A szolárium kevésbé veszélyes, mint a természetes napfény.”

Szintén nagyon elterjedt téves vélekedés. A szolárium abban különbözik a természetes napsugárzástól, hogy zömmel (97-99%-ban) UVA sugarakat bocsát ki. A napsugárzás során bőrünket érő UVB sugarak felelősek a leégésért, és a bőr felső rétegeinek megvastagodásáért, ami egyfajta védekező reakció, mert ezáltal a bőr kevésbé lesz átjárható a mélyebb rétegeket károsító UVA sugarak számára. A szolárium használatakor, mivel nem ég le a bőr, egy hamis biztonságérzet alakul ki, és a bőrnek ez a fajta természetes védekező mechanizmusa sem érvényesül. Régebben úgy gondoltuk, hogy a bőrrák kialakulásában elsősorban a közvetlen DNS-károsító hatással bíró UVB sugarak játszanak szerepet, de ma már tudjuk, hogy az UVA sugarak ugyanúgy karcinogének (közvetett módon, un. szabad gyökök képződésén keresztül vezetnek bőrrák kialakulásához).  Egy átlagos szolárium a nap sugárzásának többszörös intenzitásával bombázza a bőrünket UVA sugarakkal.

„A bőr lebarnulása védelmet nyújt a bőrrákkal szemben.”

A bőr a barnulás során valóban csökkenti a napégés rizikóját, de a bőrrák kialakulásának esélyét nem. A bőr barnulása a napfénykárosodás jele – ilyenkor a bőr megkísérli kijavítani az UV sugarak okozta károsodásokat és kivédeni a további sérüléseket, de ezalatt a folyamat alatt sejtszinten gyakran olyan visszafordíthatatlan átalakulások jönnek létre, amelyek később bőrrák kialakulásához vezetnek.

„Bőrrák csak fehér embereken alakulhat ki.”

A festékes bőrrák ilyen szempontok alapján nem válogat: bármilyen bőrszínű emberen kialakulhat. Bár világos bőrű embereken gyakrabban látjuk, és általában (90%-ban) a napfénynek kitett területeken jelenik meg, addig sötétebb bőrűeknél általában a napfénytől védett testtájakat (pl. szájnyálkahártya, nemi szervek, lábfej, lábkörömágy) érinti. Melanoma okozta Bob Marley, a híres jamaicai reggae énekes tragikus, fiatal kori halálát: sokáig úgy gondolta, hogy nagylábujjának körömeltérése egy futball sérülés eredménye, de ez valójában egy előrehaladott festékes bőrrák volt.

Végezetül leszögezném: írásomnak célja nem ijesztgetés. Nem akarok feleslegesen senkiben sem félelmet kelteni, csupán felhívni a rendszeres anyajegyszűrés fontosságára a figyelmet. Egy fájdalmatlan, gyorsan kivitelezhető vizsgálatról van szó, amire azért fontos odafigyelni, mert ha időben eltávolítjuk a melanomát a bőrről, akkor az semmiféle későbbi következményekkel nem jár, míg ha ez későn, előrehaladottabb szakaszban történik, akár fél éven belül is halálhoz vezethet. A bőrgyógyászati vizsgálat során rendszeresen elvégzett digitális fényképes rögzítés tovább segíti az anyajegyek objektív nyomon követését.