Nyáron megjelenő pigmentfoltok: mik ezek?

Ahogy melegszik az idő és kellemesen süt a nap, egyre többek bőrén furcsa fehéres foltok jelennek meg. Bár ezek a foltok általában panaszt nem okoznak, előbb-utóbb látványra már annyira zavaróvá válnak, hogy az érintett kénytelen bőrgyógyászhoz fordulni. Ilyenkor megkapja a furcsán hangzó diagnózist: pityriasis versicolor. Aztán látva a zavart arckifejezést, a bőrgyógyász korrigál: napgomba.

Ez már kicsit érthetőbben hangzik, bár a gomba hallatán a legtöbben valamilyen fertőző kórságra asszociálnak. Szerencsére azonban nem erről van szó, ugyanis a bőrtünetek kialakulásáért felelős élesztőgomba (az igen egzotikus névvel bíró ún. Malassezia furfur) minden egészséges felnőtt bőrén megtalálható, része a bőr saját mikroflórájának. Tehát nem szükséges nagy lendülettel a kukába dobni pl. az ágyneműnket vagy a lepedőnket, a bőrbetegség nem fertőz! Az, hogy miért okoz bizonyos embereken mégis látható, zavaró foltokat, míg másokon nem, pontosan tudományosan még nem tisztázott. Az biztos, hogy mint minden gombafajta, ez az élesztőgomba is kedveli a nedves környezetet és a meleget, ezért zsíros bőrű, izzadásra hajlamos embereknél gyakrabban okoz tüneteket, különösen a nyári, párásabb, melegebb hónapokban.

Gyakorlott szakember számára nem okoz nehézséget a betegség felismerése: a jellegzetes, felszínükön finoman hámló barnás-vörös vagy fehér foltok általában a nyakon, a hát felső harmadában, a mellkason, a vállakon, esetleg a felkarokon jelennek meg. Napozás hatására a kezdeti barnás foltok eltűnnek, helyükön fehér foltok maradnak vissza, amik gyakran sokkal látványosabbak (innen származik a kórkép neve is: színváltó hámlás). Ennek oka a gomba által termelt speciális kémiai anyag (ún. azelainsav), ami gátolja a bőr barnulását.

A tünetek kezelésében fontos szempont, hogy nem csak a látható foltokat kell a megfelelő külső készítményekkel bekenni, hanem a hajas fejbőrre is speciális fertőtlenítő vagy gomba ellenes hajsampont kell alkalmazni, ugyanis a tünetek kiváltásáért felelős gomba itt is megtalálható. Amennyiben a fejbőr kezelését kihagyjuk, nagy az esélye a tünetek rövid időn belüli kiújulásának. A legtöbb hatékony helyi készítmény gyógyszertárban recept nélkül is megkapható. Ilyen pl. a szelénium-szulfidot tartalmazó Selsun blue sampon, a ketokonazol tartalmú Nizoral sampon, vagy a clotrimazol tartalmú Canesten krém ill. a mikonazol tartalmú Mycosolon kenőcs. A kenőcsöket, krémeket napi kétszer 10-14 napon át, a hajsampont 5-6 hétig rendszeresen kell használni. Amennyiben kiterjedtebb bőrtünetekkel állunk szemben, vagy nincs időnk, kedvünk a helyi kezeléssel bíbelődni, a gyógyszeres kezelés is lehetséges alternatíva. Ilyenkor a bőrgyógyász által felírt orvosságot heti egyszer kell beszedni 2-4 alkalommal.

Gyakori kiábrándító élmény, amikor a lelkiismeretesen elvégzett kezelés ellenére a fehér foltok továbbra is láthatók maradnak. Ebben az esetben az érintettekben felmerül, hogy a kezelést talán mégsem hajtották végre megfelelően, vagy idő előtt abbahagyták. Azonban nem erről van szó, ugyanis gyakran hónapok kellenek ahhoz, hogy a nyáron gombatelepektől mentes lebarnult bőr visszafakuljon, így a korábban foltos bőr visszanyerje eredeti homogén színét. Ha viszont sikerül a betegséget időben elcsípni és kezelni, amikor még csak halvány vöröses-barna, és nem fehér foltok láthatók, a bőrtünetek pár hét alatt elmúlnak.

Végül fontos megemlíteni, hogy a napgombára hajlamosaknál sajnos számítani lehet a tünetek időnkénti kiújulására. Van, akinél ez évente, míg másoknál ritkábban fordul elő. A kiújulás esélye csökkenthető, ha az érintett heti egy alkalommal szelénium-szulfid vagy ketokonazol tartalmú hajsampont használ, és ezt nem csak a fejbőrre, hanem a korábban tünetes területekre is felkeni, majd pár perc után lemossa.