Igyunk sokat, hogy szebb legyen a bőrünk?
2016-10-01
Beköszöntöttek a hűvösebb szép őszi napok, amikor a gyönyörű színekben pompázó természet sokakat vonz a szabadba. Bár kullancscsípés szempontjából legveszélyesebb az áprilistól júliusig terjedő időszak, mégis az őszi kirándulások, séták, kerti munkák kellemetlen velejárója is lehet, ha apró parazitákat találunk bőrünkben. Fontos, hogy ilyenkor szakszerűen járjunk el, mert ezzel csökkenthető a kullancsok által közvetített fertőzés (elsősorban Lyme-betegség) esélye. Bizonyos alapismeretek megléte megkíméli az érintettet a felesleges aggodalmaktól, az orvost pedig a felesleges vizitektől.
Az alábbiakban néhány gyakori kullancscsípéssel kapcsolatos tévhitet gyűjtöttem össze:
„A kullancs eltávolítását jobb szakemberre bízni.”
Ha kullancsot találunk bőrünkben, nem érdemes ezzel orvoshoz rohanni, egyrészt mert ez időveszteséggel jár, másrészt nem igényel különleges szakértelmet a kullancsok eltávolítása. Erre a célra jól használható a patikákban kapható rugós kullancscsipesz, aminek segítségével úgy tudjuk a parazitát a bőrből kiszedni, hogy közben nem nyomjuk össze a testét. A Lyme baktérium ugyanis a kullancs gyomrában található a legnagyobb számban, így minden olyan manipuláció, ami a gyomor összenyomásával jár, vagy a parazitát öklendezésre készteti, növeli a fertőzés kockázatát. Miután a kullancsot a bőrhöz közel megfogtuk, lassú, határozott mozdulattal kezdjük el húzni, hagyjunk pár másodpercet, hogy a kullancs maga eressze el bőrünket, így nem kell attól tartani, hogy beszakad a szájszerve. Ha nincs otthon speciális kullancscsipesz, közönséges szemöldökcsipesszel is hasonló módon járjunk el! Ne használjunk olajat, zsírt, krémeket, különböző fertőtlenítő szereket az eltávolításhoz, és ne tekergessük a kullancsot. Ezek a módszerek öklendezésre késztetik a kullancsot, így nő a kórokozó átadásának esélye. Ha 24 órán belül szakszerűen eltávolítjuk a kullancsot, akkor a fertőződés esélye minimális.
„Amennyiben beszakad a kullancs feje, próbáljuk azt kiszedni a bőrből, ha saját kezűleg nem megy, forduljunk szakemberhez”
Több alkalommal kerestek meg engem is ilyen kéréssel bőrgyógyászati rendelésen. Valójában nem a kullancs feje, hanem a szájszerve szokott a bőrbe beszakadni. Mivel ez egy háromlábú szék lábaihoz hasonlóan szétterpesztett állapotban rögzül a bőrben, tűvel, csipesszel vagy egyéb eszközzel képtelenség onnan kibányászni. Hagyjuk békén, majd kilökődik magától! (Néha ez akár egy évig is eltarthat.)
„A kullancs eltávolítását követően fertőtlenítsük le a csípés helyét, mert ezzel is csökkenthetjük a fertőződés esélyét.”
A kullancs már a vérszívás kezdetétől egy kapillárisba ereszti vissza a tápanyagtól mentes vérsavót, ezzel együtt a kórokozót is. Így a baktériumok a véráram útján hamar szétáradnak a szervezetben, a fertőtlenítő szer nem éri utol őket a vérpályában, legfeljebb helyi irritációt okozhat, ami hasonlíthat a Lyme-kórra jellemző „vándorló bőrpírra”. Ez a kevésbé gyakorlott orvost félrevezetheti, és felesleges antibiotikum felírására késztetheti.
„Az eltávolított kullancsot érdemes beküldeni vizsgálatra.”
Ez teljesen felesleges. A kullancsok nagy része (földrajzi fekvéstől függően akár 50-100%) fertőzött lehet Lyme baktériummal. Ha kimutatunk is Lyme baktériumot a kullancsban, általában 2%-nál nem nagyobb a valószínűsége, hogy a kórokozó át is megy az emberbe, ott meg is tapad, és betegséget is okoz.
„Kullancscsípést követően minél hamarabb érdemes laboratóriumi vizsgálatot végeztetni, hogy ezzel igazolni tudjuk az esetleges fertőződést, és a szükséges kezelést minél korábban el tudjuk kezdeni.”
A Lyme-betegséget igazoló laboratóriumi vizsgálatok (u. szerológiai vizsgálatok) a kórokozóval szemben termelődő ellenanyagokat mutatják ki különböző módszerekkel a vérből. Az immunrendszer ezeket az ellenanyagokat a fertőzés napjától számítva több hét múlva (3-6 hét) állítja csak elő. Ha túl korán végezzük el a szerológiai vizsgálatokat, fertőzés esetén álnegatív eredményt kapunk. Ha megfelelő időpontban, hetekkel később csináltatunk labortesztet, akkor is kb. 25%-ban álpozitív eredményt kapunk, ugyanis ezek a tesztek ilyen nagyságú hibaszázalékkal dolgoznak. A szakma jelenlegi álláspontja alapján, ha Lyme betegségre utaló típusos bőrtünetet lát az orvos, laborvizsgálat nélkül, minél előbb el kell kezdeni a megfelelő antibiotikum adását. Ha a tünetek alapján nem lehet egyértelműen felállítani Lyme-betegség diagnózisát, akkor érdemes elvégezni a szerológiai vizsgálatot.
