Kiütött az övsömör?

Gyakori történet a rendelőnkben: péntek délután telefonon kér sürgős bőrgyógyászati segítséget az érintett, többnyire a törzsön megjelenő, fájdalmas hólyagok miatt, amik kicsit rovarcsípésre emlékeztetnek, de talán mégsem azok. Ilyenkor általában már a páciens megérkezése előtt felállítom a diagnózis. Itt bizony övsömörről lesz szó.

Mi az az övsömör?

Az övsömört (orvosi nevén varicella zoster) ugyanaz a vírus okozza, mint a bárányhimlőt. Ha valaki élete során valamikor átesett bárányhimlő fertőzésen, potenciálisan bármikor kialakulhat nála övsömör, mert a vírus (ún. varicella-zoster vírus) lappangó, „alvó” állapotban, a gerincvelő érzőidegdúcaiban marad. Bár nevében hasonlít, az övsömör nem tévesztendő össze a pikkelysömörrel, az egy teljesen más bőrbetegség. Általában, amikor a szervezet immunrendszere valamilyen oknál fogva legyengül (stressz, betegség, immunrendszert gyengítő gyógyszerek, idős kor miatt), és nem tudja „féken tartani” a vírust, az újra aktiválódik, létrehozva ezzel a jellegzetes, többnyire fájdalmas hólyagokat a bőrön. Gyermekeknél is előfordulhat, bármilyen hajlamosító tényező nélkül, főleg, ha csecsemőkorban, minimális tünetekkel estek át a bárányhimlőn.

Fertőz-e az övsömör?

Az olyan személy, aki még nem esett át bárányhimlőn, bőrkontaktus útján (a hólyagok csupasz kézzel történő érintése vagy közös törölköző használata) megfertőződhet a vírussal, ilyenkor azonban a bárányhimlő jellegzetes tünetei fognak nála jelentkezni. A fertőzésveszély addig áll fenn, amig a hólyagok nem száradnak be, esélye nagymértékben csökkenthető az érintett terület lefedésével. Nagyon ritkán cseppfertőzéssel (a levegőbe került vírusok belélegzése által) is terjed az övsömör. Terhesség alatt, az anyánál fellépő övsömör nem veszélyes a magzatra. Fontos hangsúlyozni, hogy a fertőzés átvitelekor mindig bárányhimlő alakul ki, és csak azoknál a személyeknél, akik még nem találkoztak a vírussal. Bár ugyanaz a vírus okozza, a bárányhimlő sokkal fertőzőképesebb, mint az övsömör.
Elméletileg övsömör többször is megjelenhet az élet folyamán, de ennek az esélye nagyon ritka: aki egyszer már átesett rajta, mindössze 1%-os eséllyel kapja meg újra.

Milyen tünetei vannak az övsömörnek?

A betegség kezdeti tünetei igencsak becsapósak. Az első napokban időnként fejfájás, rossz közérzet, esetleg láz jelentkezhet, majd az adott terület érintésre kifejezetten fájdalmassá válik, vagy spontán szúró fájdalom alakul ki. Ezek a tünetek annyira nem jellegzetesek, hogy gyakran téves diagnózishoz vezetnek: a fájdalom helyétől függően, bőrtünetek hiányában, gyakran pl. vesemedence gyulladásra, epehólyag gyulladásra, vagy más súlyos hasi ill. mellkasi folyamatra gyanakodhat a vizsgáló orvos. A fájdalom mértéke az enyhétől, az igen erősig terjedhet. Érdekes, hogy gyermekeknél általában az övsömör nem jár fájdalommal.
A valódi kórisme felállítására akkor van lehetőség, amikor pár nap elteltével megjelennek a jellegzetes bőrtünetek. Az övsömör – mint ahogy azt a neve is mutatja – többnyire a törzsön, egy ideg által beidegzett területen (dermatoma) helyezkedik el, mindig csak az egyik oldalon, tehát a test középvonalát nem lépi át. Esetenként az arcon (szem körül, sőt a szemen, vagy a fülön), a végtagokon, akár a nemi szerven is felléphetnek a jellegzetes tünetek. A kiütések kezdetben csalánkiütéshez hasonlítanak, de gyorsan megjelennek a hólyagok, amik bevérezhetnek, nedvezhetnek, majd 7-10 nap múlva beszáradnak.
Súlyos alapbetegség (pl. daganat), immunhiányos állapot esetén a hólyagok testszerte szóródhatnak, és nem ritka, hogy ilyenkor a szokatlan formában megjelenő övsömör hívja fel a figyelmet a háttérben lévő betegségre.

Lehet-e szövődménye az övsömörnek?

Az övsömörnek – annak ellenére, hogy gyakran kellemetlen, fájdalmas betegség- szövődménye ritkán van. A hólyagok általában 10 napon belül nyom nélkül gyógyulnak, de előfordulhat, hogy átmeneti fokozott pigmentációt, időnként maradandó hegeket hagynak hátra. Megeshet, hogy a nedvedző sebek, másodlagosan, bakteriálisan felülfertőződnek.
Előfordul, hogy a sebek megszűnése után is erős fájdalom tapasztalható az érintett területen (posztherpetikus neuralgia). Ez pár héttől akár több hónapig is eltarthat, és szerencsére tíz övsömörös betegből csupán egy tapasztalja. Leginkább az idősebb (80 év fölötti) korosztályra jellemző.
A szemen megjelenő forma esetén (övsömör 10-20%-a), a vírus a látóideg mentén terjed, ilyenkor szövődményként krónikus szemgyulladás, ritkán a látás teljes elvesztése is kialakulhat. Veszélyes lehet a hallóideg mentén terjedő betegség is, mely halláskárosodást és szédülést okozhat

Hogyan kezeljük az övsömört?

Az övsömör kezelésére igen hatékony, és kevés potenciális mellékhatással bíró, ún. antiviralis gyógyszerek állnak rendelkezésre. Ezek a gyógyszerek már csecsemő korban is biztonsággal adhatók. A kezelést minél előbb, lehetőleg a hólyagok megjelenését követő 72 órán belül kell megkezdeni. Szedésük mellett megrövidül a betegség tartama, csökken a fájdalom és a komplikációk száma. Sajnos a posztherpetikus neuralgiára nem hatnak, ilyenkor enyhébb vagy erősebb fájdalomcsillapítók adása jön szóba.
A piacon már megjelent az övsömör elleni védőoltás is, melyet az Egyesült Államokban, ellentétben Magyarországgal, kiterjedten alkalmaznak, ott javasolják az idős emberek beoltását.