Bizonyára sokan nyugtattuk magunkat tinédzser korunk amúgy is zaklatott éveiben azzal az illúzióval, hogy ha elérjük a várva-várt felnőttkort, hormonháztartásunk kiegyensúlyozottá válik, és arcunkról végre eltűnnek azok a zavaró, ronda pattanások. Aztán persze legtöbbünknek csalódniuk kellett, mivel a serdülőkor egyik keresztjének gondolt bőrhibák a 30-as, esetleg 40-es éveink derekán tovább éktelenkednek az arcunkon.
Miért van ez? Szükséges-e ilyenkor bármilyen kivizsgálás?
A széles körben elterjedt vélekedés ellenére a pattanásos bőr nem csak a tizenéves korosztály problémája, különböző felmérések alapján ugyanis a 25-40 éves nők 41%-a érintett ebben a témában. És igen, sajnos a külső megjelenésre amúgy is általában többet adó nőknél kb. kétszer olyan gyakori, mint a férfiaknál. Leggyakrabban a pubertáskorban kezdődő bőrpanasz nyúlik át a felnőttkorra, de az sem ritka, hogy a korábban szinte makulátlan arcbőr a 20-as évek közepétől válik látványosan rücskössé. A pattanások megjelenésének jellege felnőttkorban némileg eltérhet a tinédzserkori formától, inkább az arc alsó felében, főleg a száj körül és az állkapocscsontok felett (ún. „U-vonalban”) jelentkeznek, többnyire mélyebbek, nehezebben kinyomhatóak, és hosszabb ideig tartanak. Gyakori, hogy ilyenkor a küzdelemben belefáradt és csalódott érintett bőrgyógyászhoz fordul, egyrészt a probléma okának kiderítése, másrészt pedig megoldása céljából.
Mikor kell hormonvizsgálatot végezni?
Az ilyen panasszal engem felkereső páciensek többsége a háttérben valamilyen hormonális rendellenességet feltételez, ezért „hormonvizsgálatot” kér. A tapasztalat azonban az, hogy az érintettek túlnyomó többségénél a nemi hormonszintek normál tartományban vannak, nem mutatnak kóros eltérést.
Mind a tinédzserkori, mind a felnőttkori pattanás részben hormonális tényezőkre vezethető vissza. A pattanás ugyanis a faggyúmirigyek betegsége, amelyek rendelkeznek hormon receptorokkal, ezeken keresztül a nemi hormonok (elsősorban az androgén hormonok csoportjába tartozó tesztoszteron) serkenteni tudják a faggyú termelését. Férfi típusú nemi hormonok azonban kisebb mennyiségben nők szervezetében is megtalálhatók. Serdülő korban, a nemi érés kezdetén, a nemi hormonok elkezdenek fokozottabban termelődni. A faggyú mennyiségét serkentő tesztoszteron-szintje főleg fiúknál emelkedik meg látványosan, ezért ebben a korosztályban a pattanásos tünetek náluk általában sokkal szembetűnőbbek.
A felnőtt nők többsége pattanásainak egyértelmű felerősödését tapasztalja közvetlenül a menstruációs vérzést megelőző napokban ill. a vérzés alatt. Az átlagosan 28 napból álló menstruációs ciklus minden egyes napja eltérő a különböző hormonszintek vonatkozásában. A ciklus első felében az ösztrogén, a második felében pedig a progeszteron a domináló hormon. Mindkét hormonszint drasztikusan lecsökken közvetlenül a menstruáció előtt és alatt. A tesztoszteron hormonszintje a menstruációs ciklus alatt mindvégig állandó marad, így a havi vérzés bekövetkeztével relatív túlsúlyba kerül. A ciklus második felében szervezetünkben nagyobb arányban jelen lévő progeszteron is serkenti a faggyú termelődését, valamint a faggyúmirigyek kivezető nyílásait (pórusok) körülvevő hámsejtek duzzanatát idézi elő, így a faggyú kiürülése is nehezítetté válik.
Az ilyen „menstruációs” acne kezelésében hatékony fegyverek a különböző fogamzásgátló tabletták. Egyrészt az ösztrogénszint megemelésén keresztül csökkentik a tesztoszteron relatív mennyiségét és hatását, másrészt megemelik a vérben az ún. nemi hormonkötő fehérjék szintjét. Ezek a fehérjék úgy viselkednek, mint a szivacs: „felszívják” a szabad tesztoszteron molekulákat a vérben, így azok hatása kevésbé érvényesül a faggyúmirigyek hormon receptorain. A fogamzásgátló tabletta szedésének abbahagyásakor viszont általában a pattanásos panaszok felerősödésével kell számolni.
Ritkán valóban hormonális rendellenesség egyik tünete lehet a pattanásos bőr, különösen, ha ez korábban nem volt jellemző. Ilyenkor azonban többnyire egyéb tünetek is társulnak: rendszertelen, vagy teljesen kimaradó menstruáció, a testszőrzet férfiakra jellemző (bajusz, pajesz vagy has középső vonalában, mellbimbók körül) megerősödése, férfi típusú kopaszodás.
Kell-e ételallergia tesztet végezni?
Másik gyakori igény az ételallergia irányában elvégzett laborvizsgálat. Sokan úgy gondolják, hogy a pattanások megjelenése étkezési szokásaikra, vagy ételallergiára vezethető vissza.
Régóta vizsgált és vitatott téma a különböző élelmiszerek fogyasztása és a pattanás kialakulása közötti kapcsolat. Az egyértelmű, hogy a bőrtünetek kialakulásában nem játszik szerepet ételek fogyasztásával kapcsolatos allergiás reakció, ezért az ilyen allergia teszteknek semmi értelmük. Különböző élelmiszerek nagy mennyiségű fogyasztása viszont súlyosbíthatja az acnes panaszokat. Ilyen a tej: egyrészt a benne található inzulin-szerű növekedési faktor (insulin-like-growth factor, ILGF-1) fokozza a faggyú termelődését, és stimulálja a pórusok eltömődéséért felelős hámsejtek képződését, másrész nyomokban fellelhető benne egy androgén hormon előanyag is, amiből a faggyúmirigyben található enzim valódi androgén hormont állít elő. A mai modern nyugati civilizáció étrendjét zömmel kitevő magas glikémiás indexű élelmiszerek (pl. cukor, fehér kenyér, krumpli, fehér rizs), a vér glükózszintjének gyors és jelentős emelkedését váltják ki, ezáltal a vérben hosszan tartó, emelkedett inzulin-szintet okoznak. Az inzulin, mint egyfajta „főnök hormon” az ILGF-1 és az androgén hormonok fokozott termelődését váltja ki.
Milyen életmódbeli változtatásokkal javíthatok a helyzeten?
Makacs, komoly lelki problémát okozó esetekben érdemes szakembert felkeresni, mivel számos receptköteles helyi készítménnyel ill. gyógyszeres kezeléssel hatékonyan orvosolható a probléma. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy középkorú nőknél megjelenő pattanásszerű bőrtünetek nem mindig „átlagos” pattanások, más bőrbetegség is állhat a háttérben, aminek a kezelése eltérő.