Fitofotodermatitisz

Bizarr alakú csíkok a bőrön, amik megkeseríthetik a nyarat

Nyáron gyakran keresnek fel a rendelőben felnőttek és gyerekek egyaránt, bőrükön furcsa alakzatú, vörös, vagy barnás csíkokkal. Általában nem gondolják, hogy a bőrtünetek kiváltásában bizonyos növényekben lévő fényérzékenyítő anyag a ludas. Vannak ugyanis olyan zöldségek, gyümölcsök, virágok és más növények, melyek nedvei a napfény UV-sugárzása hatására kellemetlen, napégéshez hasonló bőrreakciót okozhatnak, ami később hosszan tartó, zavaró, bizarr alakzatú barnás foltot eredményez. Jobb az ilyen feltűnő foltok megelőzése, ezért hasznos, ha ismerjük ezeket a növényeket, és néhány óvintézkedésre odafigyelünk.

A bőrreakciót kiváltó növényekről

Bizonyos növények un. furokumarin vegyületet termelnek, a kártékony gombák és rovarok elleni védekezés céljából. Ez a szerves kémiai vegyület a növény levelével, vagy szárával való kontaktus során, a bőrünkre kerülve, felerősíti a napfény égető, kártékony hatását.

Ilyen növények: petrezselyem, paszternák, zeller, répa, kapor, édeskömény, medvetalp, füge, lime, citrom, narancs, grapefruit.

Hogyan alakul ki ez a bizarr formájú bőrtünet?

A növénnyel való bőrkontaktus néha egyértelmű (pl. veteményes kertben gyomlálás), de gyakran nagyon rövid ideig tart, így az érintettnél utólag is nehéz kideríteni, hogy milyen növény játszott szerepet a furcsa alakzatú csíkok kialakulásában.

A növénnyel való érintkezés során, a furokumarin a bőr felső rétegét (un. felhám) alkotó sejtek magjába vándorol, és a napfény hosszabb hullámhosszúságú UVA sugarai hatására megváltoztatja azok DNS-szerkezetét. A DNS-szálak a kémiai anyag hatására „összeragadnak”, ennek eredményeképpen az érintett sejtek a napfényhatást két órával követően „önpusztítóvá” válnak, elkülönülnek az őket körülvevő egészséges sejtektől.

Hogy néznek ki a bőrtünetek?

A bőrtünetek jellegét több tényező befolyásolja: a bőrünkre kerülő növényi nedv mennyisége, a növényi nedvben lévő furokumarin mennyisége, a napfény UVA-sugárzásának erőssége (ez függ a napszaktól, évszaktól és a tengerszint feletti magasságtól). Az izzadás miatt nedves bőr tovább súlyosbítja a kialakuló gyulladásos reakciót.

A jellegzetes, kacifántos alakzatú vörös csíkok, a növényi nedvvel való érintkezés helyén, a napfényhatást követő 24 órán belül alakulnak ki. Inkább égő érzést okoznak, és nem viszketnek. Súlyosabb esetekben akár kisebb hólyagok is megjelenhetnek, amik pár nap után maguktól kifakadnak.

Pár hét elteltével a vörös foltok, csíkok bebarnulnak, a bőr felső rétegében bekövetkező fokozott pigment (melanin) termelés eredményeképpen. Ezek a zavaró barna foltok általában nagyon lassan- hónapok, sőt évek alatt- múlnak csak el.

Hogyan kezeljük a bőrtüneteket?

Enyhébb esetekben használjunk gyengéd, bőrnyugtató hatású (pl. panthenol tartalmú) krémeket. Súlyosabb esetekben érdemes bőrgyógyászt felkeresni, mert ilyenkor szükséges lehet szteroid-tartalmú krémek használata, amik recept kötelesek. Amennyiben kifejezett hólyagos reakciót követően nagyobb hámfosztott területek alakulhat ki, fontos megfelelő fertőtlenítő oldatokkal, krémekkel kezelni a bőrfelszínt, a másodlagos bakteriális felülfertőződés elkerülése céljából.

A később kialakuló bebarnult (hyperpigmentált) tüneteket magas faktorszámú fényvédő krémmel óvjuk a napfény UV-sugaraitól, mert ez tovább sötétítheti a zavaró csíkokat, foltokat. Próbálkozni lehet még különböző halványító krémekkel (hirokinont vagy azelainsavat tartalmaznak), de az ilyen készítményeket hosszú hónapokig, kitartóan, sok türelemmel kell használni.

Végül a megelőző óvintézkedésekről

Kertészkedés, biciklizés vagy kirándulás során lehetőleg viseljünk hosszú ujjú pólót és hosszú szárú nadrágot.

Mielőtt napra megyünk, ne használjunk citrusféléket tartalmazó kozmetikumokat, amennyiben citrusfélékkel érintkeztünk, kezünket jó alaposan mossuk meg.