Divatos bűnbak: a glutén

Napjainkban a jóléti társadalmakban a különböző diéták virágkorát éljük. A tudatosan élő, egészségükre ügyelő emberek tömegei vetik alá magukat valamilyen étrendi előírásnak, elsősorban nem orvosi javaslat, hanem saját meggyőződés alapján. Különösen divatos a gluténmentes étrend. Egy 2015-ben végzett felmérés szerint az USA-ban a lakosság 25%-a vásárol és fogyaszt rendszeresen gluténmentes ételeket, mert egészségesebbnek gondolja azokat. Ezzel a statisztikai adattal összecseng az én személyes tapasztalatom is: egyre több olyan emberrel találkozom, aki különböző bőrpanaszát a glutén fogyasztásával hozza összefüggésbe, és ennek megfelelően kezd el önkényesen diétázni. De vajon van-e értelme az ilyen öndiagnózis alapján megszabott étrendi megszorításnak?

Mi az a glutén?

A búzafélékben található gliadin és glutenin alkotják a magtermés fehérjéinek 80%-át. Ezek nem teljes értékű fehérjék, mert az állati eredetű fehérjékkel ellentétben nem tartalmazzák az élethez szükséges összes ún. esszenciális aminosavat. A búzából kinyert liszt kenyérkészítéshez szükséges alkalmasságát leginkább ez a két fehérje határozza meg, nélkülük nem lehet az eddig megszokottnak, ízlésünknek megfelelő kenyeret sütni. A tészta dagasztása során, a gliadin és a glutenin a vízzel kölcsönhatásba lépve, különböző kémiai kötések képződésén keresztül egy fehérje komplexet képez: ez a glutén, ismertebb nevén a sikér.  A sikér teszi a búzalisztből készült tésztát rugalmassá, gyúrhatóvá, nyújthatóvá és formázhatóvá.

Mikor indokolt gluténmentes diétát tartani?

Gluténérzékenység vagy cöliákia:

Közismert, elavult szóhasználattal lisztérzékenységnek is nevezik ezt a betegséget. A cöliákia egy olyan autoimmun kórkép, amely a genetikailag hajlamos egyénekben, a búzafélékben található glutén provokáló hatására jön létre. Ma már többféle formája ismert, ennek megfelelően a tünetek is eltérőek lehetnek. A megjelenési formák spektrumának egyik vége az ún. klasszikus forma, ami különböző gyomor-bélrendszeri panaszokkal, felszívódási zavarral, vékonybél biopszia során vett minta jellegzetes szövettani eltérésével jár, valamint a vérből szerológiai vizsgálat során különböző autoantitestek mutathatók ki. A spektrum másik végén található silent vagy csendes formába azok a gluténérzékenyek tartoznak, akiknél a szövettani elváltozások és a pozitív vérvételi eredmények jellemzőek, de ennek ellenére tünetmentesek. Az ilyen embereknél általában valamilyen szűrés folyamán végzett vérvétel, vagy gyomortükrözés során, véletlenül fedezik fel a betegséget. A két véglet között még többfajta forma létezik. Ma már kétségtelenül a diagnosztizált cöliákiások nagy része nem mutat klasszikus emésztőrendszeri tüneteket, inkább atípusos panaszokat (pl. vérszegénység, állandó fáradtság, növekedési zavar, menstruációs panaszok, fogzománc hibák, bőrtünetek).

Nagyon fontos, hogy cöliákia szűrést a glutén érzékenyek első fokú rokonainál is el kell végezni, ugyanis náluk a betegség 15-25-ször gyakrabban fordulhat elő, mint az átlagnépességben.

A cöliákia egyetlen gyógymódja az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes diéta betartása. Ez tünetekkel járó betegeknél drasztikus életminőség javulást okoz, de tünetmentes klinikai formáknál is nagyon fontos, mert ellenkező esetben megemelkedik a különböző bélrendszeri daganatos betegségek (non-Hodgkin lymphoma, vékonybél adenocarcinoma, bélrendszeri T-sejtes lymphoma) kialakulásának esélye.

A biztos diagnózis felállítása előtt nem szabad elkezdeni a gluténmentes diétát, mert az téves kórisme felállításához vezethet!

Nem cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS):

Hasonló tünetek jellemzik, mint a cöliákiás gluténérzékenységet, mégis merőben más betegségről van szó. Itt ugyanis nincs szövettani vizsgálattal kimutatható vékonybél károsodás, nincsenek a vérben szerológiai vizsgálattal detektálható ún. autoantitestek, nincs a háttérben genetikai hajlamosító tényező sem, ennek megfelelően a családi halmozódás sem jellemző. A cöliákiával ellentétben nincsenek más társuló autoimmun betegségek (pl. pajzsmirigy betegségek, cukorbetegség), és késői szövődmények (különböző daganatos betegségek) sem ismertek. A panaszok mégis glutén fogyasztásához köthetőek, és bizonyos esetekben a glutén elfogyasztása után már akár 20 perccel, igen markáns hasi panaszok jelentkezhetnek, ami nem jellemző a klasszikus cöliákiára. A gyomor-bélrendszeri panaszok (hasfájás, puffadás, hasmenés) mellett előfordulhatnak még kevésbé specifikus, bőrgyógyászati, ideggyógyászati, nőgyógyászati, ízületi panaszok, tünetek is. A változatos tünetek miatt a NCGS felismerése akár évekig is tarthat.

Nagyon fontos, hogy a diagnózis felállítása előtt, megfelelő orvosi vizsgálatokkal biztonsággal ki kell zárni a cöliákiát és a búzaallergiát.

Búzaallergia:

A búzaallergiát, vagy más néven gabonaallergiát vagy lisztallergiát gyakran összetévesztik a cöliákiával, hétköznapi nevén lisztérzékenységgel. Azonban két teljesen eltérő betegségről van szó: a cöliákia egy autoimmun betegség, a búzaallergia pedig egyéb ételallergiákhoz (pl. tej-, tojás vagy szójaallergia) hasonlóan általában egy korai típusú (ún. IgE-mediált) allergiás reakció.  A búzaallergia az egyik leggyakoribb ételallergia, ami többnyire korai gyermekkorban kezdődik, és az érintett gyermekek nagy része 12 éves korára kinövi ezt a betegséget. A búza allergiában a leggyakoribb allergiát kiváltó komponens nem a glutén (gliadin), hanem egyéb albumin és globulin fehérjék (α-amiláz-inhibitor és a tripszin-inhibitor), és csak ezeket követően jön szóba a gliadin. A búza allergiás betegek a gluténmentes termékek közül csak azokat fogyaszthatják, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak búzát, tehát a gluténmentes (gluten-free) jelzés helyett a búzamentes (wheat-free) feliratot kell keresniük.  A tünetek itt is nagyon változatosak: bőr tünetek (csalánkiütés, ekzema, bőrduzzanat), légzőszervi tünetek (köhögés, nehézlégzés, zihálás, orrfolyás), gyomor-bélrendszeri tünetek (hasi görcs, puffadás, hasmenés), súlyos esetben anaphylaxiás shock is előfordulhat.  A betegséget laborvizsgálattal (specifikus IgE-vizsgálat) és táplálékprovokációval lehet igazolni.

Milyen bőrtünetek utalnak gluténérzékenységre?

Általában lappangó, tünetmentes cöliákiához társuló jellegzetes bőrbetegség, az ún. Duhring betegség (hivatalos nevén dermatitis herpetiformis Duhring – bár semmi köze sincs a herpesz vírushoz). A bőrbetegség kialakulásához valószínűleg egy „genetikai alap” is szükséges, mert HLA-B8 és HLA-DR3 antigén jelenlétében gyakrabban észlelik. A kínzóan viszkető, általában hólyagos bőrtünetek a könyökökön, a térdeken, fartájon, a vállon és a lapockák felett jelentkeznek.  A bőrbetegség a jellegzetes szövettani kép alapján, szövettani vizsgálattal könnyen diagnosztizálható. Gyakran előfordul, hogy a bőrpanaszok alapján derül ki a háttérben lévő gluténérzékenység. Gluténmentes diéta során az érintettek bőre hamar tünetmentessé válik.

NCGS-ben időnként szintén előfordulhat, elsősorban a végtagokon megjelenő, kifejezetten viszkető, ekzemához hasonló bőrtünet, azonban itt a szövettani kép nem annyira jellegzetes, mint Duhring-betegégben, de diéta mellett az ilyen esetekben is gyors javulás várható.

Búzaallergiában jellegtelen, változatos bőrtünetek jelentkezhetnek, csalánkiütés, ekzema, vagy a bőr ödémás duzzanata képében.

Egészségesebb-e a gluténmentes étrend?

20 évvel ezelőtt igen nehéz volt cöliákia diagnózissal együtt élni, hiszen nagyon korlátozott számban, korlátozott helyen és általában gyenge minőségben lehetett a gluténmentes élelmiszerekhez hozzájutni. Az utóbbi években ez azonban drasztikusan megváltozott: egyre több jó minőségű gluténmentes termék kapható ma már a legtöbb élelmiszerboltban. A témába vágó irodalom is fénykorát éli: az Amazon.com  2017-ben 16 527 könyvet listázott „gluténmentes” témakörben. Kétségtelenül örvendetes ez azoknak, akik orvosi indikációból kénytelenek diétázni, de ezzel párhuzamosan egy divathullám is megjelent; sok ember részesíti előnyben a gluténmentes ételeket, mert úgy gondolja, hogy azok egészségesebbek, vagy könnyebb általuk a felesleges kilóktól megszabadulniuk. Ennek azonban éppen az ellenkezője az igaz, különösen, ha nem szakképzett dietetikus vagy orvos irányításával vágnak bele a diétába. A gluténmentes élelmiszerek ugyanis általában több zsírt, cukrot és sót tartalmaznak, így hajlamosítanak inzulin-rezisztencia, metabolikus szindróma és túlsúly kialakulására. Az ilyen élelmiszerek kevesebb mennyiségben vannak B-vitaminok, folsav és vas, ezért ellenőrizetlen diétában hiányállapot is felléphet.

Az utóbbi években klinikai vizsgálatok viszont igazolták a glutén kedvező egészségügyi hatását is: egyrészt csökkenti a vérnyomást a szervezetben található egyik enzim (ún. angiotenzin-konvertáló-enzim) blokkolásán keresztül, másrészt magas vérzsír-szinttel bíró embereknél a vér triglicerid és LDL-szintjét.

Milyen orvoshoz forduljak, ha felmerül a gluténérzékenység?

Ha felmerül a gyanú, internetes navigálás vagy ismerősök véleménye alapján felállított öndiagnózis helyett alapos orvosi kivizsgálásra van szükség. A kereskedelmi forgalomban kapható lisztérzékenységi gyorstesztek sem megbízhatóak! Az önkényesen elkezdett gluténmentes diéta a későbbiekben megnehezíti a diagnózis felállítását!

Azt, hogy milyen orvoshoz forduljunk, a panaszok jellege határozza meg elsősorban. Mivel gyakoriak a gyomor-bélrendszeri panaszok, ilyen esetben gastroenterológust érdemes első körben felkeresni. Jellegtelen, nehezen megfogható tünetek esetén a legtöbben háziorvosukhoz fordulnak először. Bőrtünetek esetén bőrgyógyászhoz ajánlott bejelentkezni. Ha a tünetek alapján az ellátó orvosban felmerül gluténérzékenység, a beteget megfelelő vizsgálatokra, szükség esetén ezzel a betegségcsoporttal foglalkozó centrumokba irányítja.