Festékes bőrrák (melanoma)

Mi az a festékes bőrrák (melanoma)?

A festékes bőrrák a hám-irha határon lévő pigmentet termelő sejtek (ún. melanocyták) kontrolálatlan osztódása következtében alakul ki. Pontosan még nem tisztázott, hogy milyen tényezők hatására válik a pigmentsejt daganatos sejtté. Feltételezhetően a háttérben génhiba áll, amely vagy öröklött, vagy UV-sugárzás által provokált. Eleinte ezek a „megbolondult” sejtek a bőrfelszínnel párhuzamosan terjednek, majd egy idő után betörnek a bőr mélyebb rétegeibe. Ezekben a rétegekben (irha, bőralja) már apró vérerek és nyirokerek vannak, és ha a daganatos sejtek bejutnak az ilyen erecskékbe, egyéb testtájakra, szervekbe is eljuthatnak. Így alakulnak ki a távoli áttétek, metastasisok (ejtése: metasztázis). A melanomáknak csupán 30%-a alakul ki bizonyíthatóan korábban meglévő festékes anyajegy talaján, a többségük újonnan képződik.

Jogos-e a bőrgyógyászok „ijesztgetése”?

Bár nem vagyok az ijesztgetés híve, mégis most egy pár ijesztő statisztikai adatot ismertetek:

• A kaukázusi rasszban a festékes bőrrák gyakorisága évente átlag 7%-kal nő.
• A melanomás betegszám 10-15 évente megduplázódik.
• Éves szinten az újonnan kialakuló esetek gyakoriságának a növekedése minden más rosszindulatú daganatét megelőzi.
• A huszonéves nők körében a melanoma vezet a rák halálozási listán.
• A festékes bőrdaganat felelős a bőrrákok okozta halálozás 90%-áért.

Végül egy örömteli adat, amiben szerepe van a bőrgyógyászok kitartó „ijesztgetésének”:

• Míg a 60-as években az abszolút túlélés (azt jelenti, hogy a beteg teljesen meggyógyult) csak 40%-os volt, addig napjainkban ez több mint 80%.

Mi okozza a melanomás betegszám ilyen drasztikus növekedését?

Jelenlegi ismereteink szerint a festékes bőrrák kialakulása szempontjából a legfontosabb környezeti hatást a napfény UV-sugárzása jelenti. Elsősorban az UVB-sugártartománynak van szerepe, amely a sejtek genetikai károsodását okozza. A napfény daganatprovokáló hatását bizonyítják, hogy a napsütötte órák magas számával jellemzett földrajzi területekre (pl. Ausztráliába, Izraelbe, Floridába) bevándorolt fehér bőrű népesség körében kiemelkedő gyakorisággal fordul elő melanoma.

Az utóbbi évtizedekben a szabadidő eltöltésének módja is jelentősen megváltozott. Sokaknak nyílt lehetőségük arra, hogy olyan napos tájakon töltsék szabadságukat, ahol bőrüket nagy ultraibolyasugár-terhelés éri.

A környezetszennyezés miatt a légköri ózon mennyisége a 70-es, a 80-as, és a 90-es évek első felében erőteljesen csökkent, ennek következtében nőtt a földfelszínre jutó ultraibolya sugárzás mennyisége. A jelenség felismerése arra késztette a fejlett országokat, hogy egyezményben korlátozzák az ózont lebontó halogénezett vegyületek alkalmazását, ezért a légköri ózon csökkenése a 90-es években szerencsére megállt.

Mik a melanoma kialakulására hajlamosító tényezők?

• világos bőr
  Minél világosabb valakinek a bőre, annál kevesebb pigmentfestéket (melanin) tartalmaz. Mivel a melanin adja a bőr természetes védelmét a károsító UV-sugarakkal szemben, a fehér bőrűek érthető módon veszélyeztetettebbek. Északi típusú embereknél (szőke vagy vörös haj, világos szemszín, szeplő) gyakoribb a melanoma.
• korábbi napégés
  főleg a korai gyermekkorban elszenvedett súlyos fokú, hólyagos napégés
• gyakori napozás, szolárium használat
• egyenlítő közelében vagy magasabb hegyeken hosszabb ideig tartózkodás
• közeli családtagoknál melanoma előfordulása
• sok anyajegy
  50-nél nagyobb számú „szokványos” anyajegy, ill. 12-15-nél több un. dysplasticus anyajegy
• meggyengült immunrendszer
  pl. szervátültetett betegek, akik a szervkilökődés elkerülése érdekében immunrendszert gyengítő gyógyszert szednek

Mik a melanoma kialakulásának laikus szemmel látható gyanújelei?

• Ha egy korábban meglévő festékes anyajegy látványosan megváltozik: hirtelen megnő, határai egyenetlenné, elmosódottá, formája szabálytalanná válik, színe nem egynemű, többféle barna, esetleg fekete vagy kékesszürke szín jelenik meg benne, vagy bizonyos helyeken a korábbi barna szín eltűnik, sérülés nélkül vérezni, nedvedzeni kezd, vagy viszket, fáj.
• Ha új, szokatlan megjelenésű pigmentált elváltozás keletkezik a bőrön.

Fontos megjegyezni, hogy a bőrön olyan helyeken is megjelenhet pigmentsejtes bőrdaganat, ami nincs közvetlenül napfénynek kitéve(pl. lábujjak között, talpon, hajas fejbőrön, körömlemez alatt, nemi szerveken), ezért hajlamosak lehetünk ezeknek a területeknek az ellenőrzéséről megfeledkezni.

Ritkán ugyan, de a melanoma előfordulhat a szemtől rejtett helyeken (pl. nyálkahártyákon, szemben) is. Az ilyen daganatok kimenetele általában a későbbi észlelésük miatt sokkal kedvezőtlenebb.

Végül egy jó tanács:

Melanománál a kórjóslat szempontjából döntő fontosságú, hogy a daganat mikor kerül felismerésre és sebészi kimetszésre. A legoptimálisabb az, ha a festékes bőrrákot akkor távolítjuk el, amikor a rosszindulatú sejtek még csak a bőr felső részében, a hámban szaporodnak, mert itt nincsenek vér- és nyirokerek, ilyenkor biztos, hogy a későbbiekben nem alakulnak ki áttétek. Minél mélyebb bőrrétegbe jutnak a daganatos sejtek, annál nagyobb eséllyel és annál gyorsabban alakulnak ki később a beteg halálát okozó távoli áttétek.

Gyakran laikus szemmel nehéz elkülöníteni az ártalmatlan pigmentált elváltozásokat a melanomától, vagy ha már felmerül a gyanú, túl késő. Ezért javasolt a diagnózis felállítását szakemberre bízni, és évente eljárni anyajegyszűrésre.

(Ezennel én is vállaltan beállok az ijesztgető bőrgyógyászok sorába)